Vírustagadókkal szemben indított nyomozást az NNI - A rémhírterjesztés büntetőjogi vonatkozásai

2021.01. 4. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A vírustagadók a rendőrség álláspontja szerint veszélyt jelentenek a társadalomra és alkalmasak arra, hogy megingassák a hatóságokba, illetve az egészségügyi ellátó rendszerbe vetett közbizalmat. "A rendőrség folyamatosan figyeli a vírustagadó, vírusszkeptikus cikkeket, közléseket, állításokat, és amennyiben felmerül, hogy a közlés jogszabályba ütközik, eljárást indít" - mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Tavaly decemberben vírusszkeptikusokkal szemben indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda - sajtóértesülések szerint több embert elő is állítottak. Az előállított személyek között egy, a közösségi médiában széles követőtáborral is rendelkező közismert gyógyszerész, politikus is volt.

A vírustagadók rendszerint közösségi oldalaikon, vagy személyes honlapjaikon adnak hangot a koronavírus-járványhelyzettel, a járványügyi készültséggel, a kormányzati döntésekkel kapcsolatos ellenvéleményüknek, amely a jelentős számú célközönség elérése okán alkalmas arra, hogy negatív irányban befolyásolja a társadalom vélekedését. A gyakran minden szakmaiságot nélkülöző vírustagadók álláspontját tükröző közlemények abszolút alkalmasak arra, hogy megingassák a hatóságokba, illetve az egészségügyi ellátó rendszerbe vetett közbizalmat. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a jelen veszélyhelyzetben fennálló, széles körben publikált vírustagadó véleményvezérek cselekményei a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállását kimerítik.

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 337. § -a rendelkezik a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállásáról, amely szerint "aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A Btk. súlyosabban rendeli büntetni azon esetet, amikor is a rémhírterjesztést a bűncselekmény elkövetője adott esetben a veszélyhelyzet fennállta alatt követi el: "aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A bűncselekmény elkövetési magatartása a valótlan tény vagy való tény elferdített állításában, illetve híresztelésében realizálódik. Hangsúlyozandó, hogy az objektív tájékoztatás még akkor sem valósít meg bűncselekményt, ha annak nyomán emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keletkezik. Közveszélyen az az emberi magatartás folytán keletkezett állapot értendő, amely nagyobb számú személy és/vagy jelentős értékű dolog sérelmének közeli, reális lehetőségét hordja magában. Jelen esetben nagy nyilvánosság alatt a nagyobb létszámú személy „jelenléte” értendő azzal, hogy a Btk. 459. § (1) bekezdés 22. pontja értelmében a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton (például interneten) való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, azonban az nem célzatos bűncselekmény, tehát az elkövető valóságos céljai, motívumai a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából közömbösek.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
JÁRVÁNYÜGY
RENDŐRSÉG