Módosultak a polgári peres eljárások szabályai - Mire érdemes figyelni a már folymatban lévő ügyeknél?

2021.01. 7. Jogi Fórum / Bán és Karika Ügyvédi Társulás

Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta, és a 2020. évi CXIX. törvénnyel kihirdette a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Polgári Perrendtartás (Pp.) novelláris módosítását. Az új szabályok döntő többségét a törvény értelmében a bíróságoknak már a folyamatban lévő peres ügyekben is alkalmazniuk kell. Cikkünkben összeszedtük amire figyelni érdemes!

A módosítás nem változtatja meg alapjaiban az új Pp. szabályrendszerét és logikáját, ugyanakkor mindenképpen új eljárásjogi környezetet teremt mind a feleknek, mind pedig a jogi képviselőknek.

Az egyik legfontosabb változtatás a kereset-, valamint ellenkérelem változtatás egyszerűsödése. A Pp. 7.§ 2021. január 1. napjától hatályos verziója szerint immár csak az tekinthető keresetváltoztatásnak, ha a fél korábbi jogállításához képest eltérő, vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít, vagy kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő, míg ellenkérelem-változtatásnak az tekinthető, ha a korábbi jogállításhoz képest eltérő, vagy további anyagi jogi kifogásra hivatkozik, vagy jogállítást, kérelmet részben vagy egészben elismerő, illetve azokat nem vitató nyilatkozatát visszavonja, ideértve azt is, ha a nem vitatottnak, illetve nem ellenzettnek tekintendő jogállítást vagy kérelmet utóbb vitatja.

Új szabályok vonatkoznak a bizonyítási eljárására is. A bizonyítási indítványokra vonatkozóan a 2018. év eleje óta alkalmazott szabályokhoz képest jelentős könnyítést hoz a feleknek a Pp. 275.§, hiszen a bizonyítási indítványban már csak a bizonyítani kívánt tényt és a bizonyítási eszközt szükséges megjelölni; a bizonyítási mód, valamint a bizonyításra való alkalmasság megjelölése immár nem szükséges. Hasonlóképpen elhagyható a bizonyításra való alkalmasság indoklása okiratok és tárgyi bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátásakor.

Az új rendelkezések értelmében a szemletárgy birtokosa a korábbiakkal ellentétben a szemle tárgyának bemutatásával, illetve a szemle foganatosításának lehetővé tételével összefüggésben felmerült költségei mellett már nem a szemle foganatosítása folytán felmerült kárát, hanem a foganatosítás során a szemletárgyban szükségszerűen bekövetkezett állagsérelem helyreállításával kapcsolatban felmerült költségei megtérítését igényelheti.

A jogsértő bizonyítási eszközök szabályai között megjelenő új rendelkezés rögzíti, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti. Egyúttal kimondja, hogy erre a bizonyító felet a bíróság köteles figyelmeztetni.

Lényeges változás a jogi képviselővel eljáró fél számára, hogy a 81.§ (5) bekezdésének következő időállapota szerint a jövőben a költségek felszámítására már nem csak a jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztésével kerülhet sor, így az eddigi formanyomtatvány használata opcionális marad. 

Szintén újítást jelent a 187.§ új megfogalmazása, melynek értelmében a perfelvételi szakaszban januártól a bíróság a perfelvétel módját akként is meghatározhatja, hogy mellőzi a perfelvételi tárgyalás kitűzését.

Az előzetes végrehajthatóság szabályai körében nóvum, hogy a felperesnek nem súlyos, vagy nehezen megállapítható kárt kell valószínűsítenie nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet esetében, hanem immár abban az esetben kell fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítani az ítéletet biztosíték adása mellett, ha a végrehajtás elhalasztásából a felperesnek aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható hátránya származna. Egyúttal azonban a törvény lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a marasztalás jellegére tekintettel mellőzze az ilyen ítélet előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítását. 

A jogorvoslatok szabályozásának körében, a fellebbezéssel összefüggésben a Pp. 373.§ (1) bekezdése szerinti főszabály alól kivételt vezet be a Novella a (3) bekezdésben, hiszen kimondja, hogy kereset- és ellenkérelem-változtatásnak akkor van helye, ha az a (2) bekezdésben szabályozott, újonnan állított ténnyel áll közvetlen okozati összefüggésben.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
JOGALKOTÁS