Lehet-e sértő közlés alkotmányosan védett véleménynyilvánítás? - Az Ab megsemmisítette a Kúrai és a Fővárosi Törvényszék ítéleteit

2021.02. 8. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A bíróság a sértő közlés vonatkozásában a vallási közösség tagjai számára a közszereplőkhöz hasonlóan széles tűrési kötelezettséget állapított meg, amely folytán a vallási közössége méltóságának védelme a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásával csorbát szenvedett - állapította meg az Alkotmánybíróság IV/572/2020. számú, bírói döntés megsemmisítéséről szóló határozatában.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Kúrai és a Fővárosi Törvényszék katolikus közösség megsértése tárgyában hozott ítéleteit.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók, mint a katolikus közösség tagjai, felperesként egy abortusztilalmat támogató lengyel katolikus egyházi állásfoglalás elleni tüntetésen előadott performansz miatt adtak be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez. Keresetükben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a személyiségük lényeges vonásának minősülő katolikus vallási közösséghez tartozáson keresztül az alperesek előadásukkal megsértették az emberi méltóságukat és a vallás szabad gyakorlásához való jogukat azzal, hogy később az interneten közzétett előadásuk keretében egyikük áldoztatást imitálva egy „abortusztabletta” feliratú zacskóból fehér tablettát helyezett a másik két alperes nyelvére, „Krisztus teste” kijelentés kíséretében.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította, a Kúria pedig a felülvizsgálati eljárást lezáró ítéletében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozók szerint törvényszéki és a kúriai ítéletek ellentétesek az Alaptörvény azon rendelkezéseivel, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, illetve vallási közösségének megsértésére.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott ítéletek elismerték, hogy az indítványozókat vallási közösségükön keresztül sérelem érte, ugyanakkor a sértő közlést alkotmányosan védett véleménynyilvánításnak fogadták el, anélkül, hogy a konkrétan sérelmezett magatartás véleménytartalmát és a közügy megvitatásához való hozzájárulását megvizsgálták volna; ebből következően az eljáró bíróságok nem vizsgál(hat)ták meg kellő körültekintéssel azt sem, hogy a vitatott közlés nem az érintett közösség megsértésére irányult-e. A sértő közlés vonatkozásában pedig a vallási közösség tagjai számára a közszereplőkhöz hasonlóan széles tűrési kötelezettséget állapítottak meg, amely folytán az indítványozók vallási közössége méltóságának védelme a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásával csorbát szenvedett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott döntések alaptörvény-ellenesek, így azokat megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság azonban hangsúlyozta, hogy hatáskörének korlátjai miatt döntésében nem arról foglalt állást, hogy az ügyben az indítványozók által kifogásolt konkrét cselekmény súlyosan sértette vagy indokolatlanul bántotta-e a katolikus vallási közösséget, és ezen keresztül az indítványozók emberi méltóságát, mert ezeknek a kérdéseknek a megítélése az ismételten eljáró bíróságok feladata lesz.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALAPJOGOK
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA