Jár-e a védőnek felkészülési díj, ha nem vesz részt eljárási cselekményen? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2021.02.17. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A felkészülési díj alapja a bírósági eljárás egészében végzett védői tevékenység, és nem csupán a védő részvételével lefolytatott eljárási cselekmények - szögezi le az Alkotmánybíróság III/1751/2020. számú, bírói kezdeményezést elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló IM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a vádlott ismeretlen helyen tartózkodása miatt az eljáró bíróság tárgyalást tűzött ki, és védő kirendeléséről intézkedett. A tárgyalás napja előtt a vádlott tartózkodási helye ismertté vált, a bíróság kézbesíteni tudta a végzését, amire a vádlott azt nyilatkozta, hogy a benne foglaltakat tudomásul veszi, és nem kéri tárgyalás megtartását. A kirendelt védő ezt követően beadványban kérte az IM rendeletben meghatározott összegű felkészülési díja megállapítását. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a védő kérelmének elbírálása során olyan jogszabályi rendelkezéseket kellene alkalmaznia, amelyek egymásnak ellentmondanak, így a jogbiztonság követelményébe ütköznek. A támadott rendelkezés értelmében a „védőt felkészülési díjként az eljárási cselekményen való részvételért eljárási cselekményenként […] [díj] illeti meg”, azonban az alapügyben a védő nem vett végül részt eljárási cselekményen.

Az Alkotmánybíróság határozatában vizsgálta az IM rendelet támadott rendelkezései és a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó szabályai összhangját, illetve azt, hogy a normavilágosság követelményének eleget tesz-e a rendeleti szabályozás a címzettek (bíróságok) számára. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy a rendelet a törvénnyel összhangban a felkészülési díj alapjaként a bírósági eljárás egészében végzett védői tevékenységet, és nem csupán a védő részvételével lefolytatott eljárási cselekményeket jelöli meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az a bírói jogértelmezés, amely alapján a kirendelt védő csak akkor részesülhetne díjazásban a felkészülésért, ha legalább egy eljárási cselekményen részt vett, ellentmond az észszerűség alaptörvényi követelményének. Az Alkotmánybíróság szerint a kúriai gyakorlat is azt támasztja alá, hogy a rendelet indítványozó által sérelmezett rendelkezései nem sértik a normavilágosság elvét és nem merült fel kollízió sem a rendeleti szabályok, sem a rendelet és a törvény előírásai között, így az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÍRÓSÁG
ÜGYVÉDSÉG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG