Időszerű ítélkezés, innovatív fejlesztések és dinamikus párbeszéd - Elfogadta a parlament az OBH és a Kúria elnökének beszámolóját

2021.03. 4. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A bíróságok 2019. évben is több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett. A perek 86%-a 1 éven belül befejeződött és az elhúzódó ügyek számarányát is sikerült tovább csökkenteni. A 2019-es év leginkább a jogalkotó és bírói hatalmi ágak dinamikus párbeszédével jellemezhető. - Elfogadta az Országgyűlés az OBH elnökének, valamint a Kúria elnökének 2019. évi beszámolóját.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. (Bszi.) 76. § (8) bekezdés c) pontja alapján az OBH elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek a bíróságok általános helyzetéről, és a bíróságok igazgatási tevékenységéről, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának.

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke február 16-dikán számolt be az Országgyűlés plenáris ülésén a bíróságok 2019. évi általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről. 

Az OBH elnöke B/13547. számon nyújtotta be a 2019. évi tevékenységéről szóló beszámolóját az Országgyűlésnek. A beszámolót a kijelölt Igazságügyi bizottság megtárgyalta és az annak elfogadását javasló indítványát H/13947. számon 2020. november 24-én benyújtotta.

Az OBH elnöke ismertette, hogy a bíróságok 2019. évben is több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett. A folyamatban lévő ügyek vonatkozásában az ügyhátralék tovább mérséklődött, aránya 11%-al csökkent. Az ítélkezés időszerűségét mutatja, hogy a perek 86%-a 1 éven belül befejeződött és az elhúzódó ügyek számarányát is sikerült tovább csökkenteni.

Az ítélkezés megalapozottságát tekintve civilisztikai ügyszakban a perek 93%-a első fokon jogerőre emelkedett, büntető ügyszakban a hatályon kívül helyezési arány javult az előző évhez viszonyítva.

Tovább folytatódtak az innovatív fejlesztések, valamint a bíróságok digitalizációját korszerűsítő eszközbeszerzések. A 2019. év végére megvalósult a bírósági iratok digitalizálása, a közhiteles nyilvántartások és a bírósági szakrendszerek online összekapcsolása, valamint a bírósági határozatok új, könnyen kereshető határozattárban érhetőek el. A távmeghallgatási eszközök száma bővült – ezzel egyúttal megvalósult az a célkitűzés, hogy minden bíróságon legyen legalább egy telekommunikációs eszközökkel felszerelt tárgyalóterem. Elindult a Bírósági Fizetési Portál, amely széles körben biztosít a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus fizetési megoldásokat.

Az Igazságügyi bizottság a beszámoló elfogadására tett javaslatot az Országgyűlés plenáris ülése számára, így 129 igen szavazattal, 2021. február 22-én az Országgyűlés elfogadta az OBH elnökének beszámolóját a bíróságok 2019. évi általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.

A Bszi. 117. §-a alapján a Kúria elnöke a Kúria bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről és az önkormányzati normakontroll körében szintén évente számol be az Országgyűlésnek.

A Kúria elnöke - 2021. január 1-től Varga Zsolt András - B/11035. számon nyújtotta be a Kúria 2019. évi tevékenységéről szóló beszámolóját az Országgyűlésnek. A beszámolót a kijelölt Igazságügyi bizottság megtárgyalta és az annak elfogadását javasló indítványát H/13952. számon 2020. november 24-én benyújtotta.

Az elnök beszámolója szerint a 2019-es év leginkább a jogalkotó és bírói hatalmi ágak dinamikus párbeszédével jellemezhető. Az Alaptörvényben foglalt, az egyedi ügyek elbírálásával és az ítélkezési gyakorlat egységének biztosításával összefüggő feladatainak maradéktalan ellátása mellett a Kúria 2019-ben több, feladatkörét és működését alapjaiban érintő jogszabálytervezettel kapcsolatban élt jelzéssel a jogalkotó felé. Mindezek alapján ez az időszak túlzások nélkül nevezhető a „visszajelzések évének”.

A 2019. évi célok között szerepelt az ítélkezési gyakorlat aktuális kérdéseinek vizsgálata kúriai joggyakorlat-elemző csoportok keretein belül. A társadalom széles körét érintő, illetve a joggyakorlat egysége szempontjából kiemelkedő fontosságú jogalkalmazási problémák feltárása érdekében a Kúria tanácskozást tartott 2018. december 5-én, amelyen a Kúria vezetői mellett több állami szerv (ÁSZ, GVH, MNB) képviselője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és több jogi kar képviselője is részt vettek, és javaslatot tettek a 2019-es évben vizsgálandó kérdésekre. A javaslatokra figyelemmel, a Kúria kollégiumvezetőinek véleménye alapján 2019. évre az alábbi öt vizsgálati tárgykörben állított fel joggyakorlat-elemző csoportokat:

  • 1. A jogos védelem gyakorlati kérdései
  • 2. A keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálata
  • 3. A gondnokság alá helyezési perek bírósági gyakorlata
  • 4. A gyógyulási (túlélési) esély csökkenésével (elvesztésével) kapcsolatos ítélkezési
  • gyakorlat vizsgálata
  • 5. Az érvénytelenség a munkaviszonyban

A beszámoló szerint a Kúria elnöke a 2019-es évben két alkalommal hívta össze a Kúria Teljes Ülését, melynek állandó meghívottjai voltak az OBH elnöke és a legfőbb ügyész.

A Büntető Kollégium 2019-ben összesen négy kollégiumi ülést tartott. Emellett az év folyamán a Kollégiumban két tanácselnöki értekezlet volt. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium 2019. évben összesen öt kollégiumi ülést tartott, a Polgári Kollégium pedig egy alkalommal tartott szakmai kollégiumi ülést.

A Kúria elnökének beszámolója szerint a legfőbb bírói fórum a 2019-es évben is aktívan élt a számára törvényben biztosított jogegységi eszközökkel. Az ítélkezési gyakorlat egységét szolgáló jogintézmények 2020-ban bekövetkező változásaira figyelemmel a Kúria vizsgálta a jogegységi eszközök hatékonyságát és alkalmazásuk feltételeit, új középtávú intézményi stratégiáját pedig a bekövetkezett változásokhoz igazította.

Az Önkormányzati Tanács 2019-ben 45 ügyet fejezett be, amelyből 8 darab 2018-as, 37 darab 2019-es érkezésű ügy volt. A 45 befejezésből 41-ben érdemi döntés született, a többi 4 esetből 3 alkalommal az eljárás megszüntetésére, egyszer pedig az indítvány visszautasítására került sor.

Szintén 2021. február 22-én az Országgyűlés elfogadta a Kúria elnökének „a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében„ címmel B/11035. számon benyújtott országgyűlési beszámolóját. A Kúria elnökének beszámolójáról 145 igen, 9 nem, 33 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÚRIA
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL