Mi lesz a civiltörvénnyel? - Újabb uniós kötelezés hazánkkal szemben - A kormány kész hatályon kívül helyezni a vitatott szabályozást

2021.03.11. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn / MTI

A kötelezettségszegési eljárások februári csomagjában Magyarországgal összefüggésben az Európai Bizottság arról határozott, hogy eljárást indít, mert véleménye szerint a magyar kormány nem tett eleget az uniós bíróság által a civiltörvény ügyében hozott ítéletének. A brüsszeli testület hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben az ítélet végrehajtására szólította fel a kormányt.

Az Európai Unió Bírósága tavalyi ítélete alapján az uniós joggal ellentétes a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozására irányuló jogszabályi rendelkezés. Az EU februári hivatalos közleményében felhívta hazánkat, hogy „hajtsa végre a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvényről szóló Bírósági határozatot.”  Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság érveire, ellenkező esetben a testület az eljárásokat a következő szakaszba léptetheti - hangsúlyozta a Bizottság.

Az ügy előzményei 2017-re nyúlnak vissza - akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben egy 2017-ben elfogadott jogszabály miatt, miszerint a hazai civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozása nem egyeztethető össze a közösségi joggal. Az Európai Unió Bírósága helyt adott a Bizottság keresetének, majd megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezeteknek, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, az hátrányos megkülönböztetésre, diszkriminációra ad alapot. A határozat indokolása szerint az indokolatlan korlátozás az EU alapokmányaiban is lefektetett alapvető jogok sérelméhez vezet, továbbá sérti az EU-n belüli szabad tőke áramlását.

A Bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy az „átláthatósági törvény” veszélyezteti a civil társadalom független szereplőként betöltött szerepét a demokratikus társadalmakban, aláásva az egyesülési szabadsághoz való jogukat, bizalmatlan légkört teremtve velük szemben, valamint korlátozva az adományozók magánéletét. A jogszabályi rendelkezés által a Bíróság álláspontja szerint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok, valamint az egyesülési szabadság elve - amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája is véd – csorbát szenvednek, mivel „az egyesülési szabadsághoz való jog a demokratikus és pluralista társadalom egyik alapját képezi, és magában foglalja a civil társadalmi szervezetek jogait az erőforrások keresésére, biztosítására és felhasználására.”

Varga Judit: A magyar kormány teszi a dolgát a civiltörvény ügyében

Nemcsak azt jelezte a kormány, hogy készek hatályon kívül helyezni a "vitatott szabályozást", hanem a szabályozás átalakítására vonatkozó normaszöveget is megküldték az Európai Bizottságnak - közölte az igazságügyi miniszter közösségi oldalán az Európai Bizottság közleményét követően.

Varga Judit azt írta, a kormány jelezte a Bizttságnak, hogy amint tájékoztatják őket a jogszabály átalakításának elfogadhatóságáról, a magyar kormány kész haladéktalanul benyújtani az Országgyűlésnek, hogy a javaslatot a magyar törvényhozás még a tavaszi ülésszakban megtárgyalhassa.

Varga Judit szerint a magyar kormány számos alkalommal biztosította az uniós intézményeket arról, hogy kész eleget tenni az ítéletben foglaltaknak, megteszi a végrehajtásához szükséges megfelelő intézkedéseket, "ahogy kivétel nélkül minden korábbi ítélet esetében is megtette azt".

"Magyarország az eredményes együttműködés jegyében folyamatos párbeszédet folytatott és folytat az ítélet végrehajtásáról a Bizottsággal" - írta az igazságügy miniszter.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
CIVIL SZERVEZETEK
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁS