Érvényesül-e a közérdekű adatok hozzáférhetőségének alapjoga? - Feltérképezi az információszabadság hazai gyakorlatát a NAIH

2021.03.24. Jogi Fórum / MTI

Feltérképezi az információszabadság magyarországi gyakorlatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely a felmérés nyomán javaslatokat fogalmaz meg az információszabadság hatékonyságának növelésére.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a projektindító szerdai online konferencián arról beszélt, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést garantáló alkotmányos alapjog elmúlt harminc éves hazai története számos tapasztalattal szolgált, de ezek még nincsenek összegyűjtve.

"Időszerűvé vált Magyarországon a tájékoztatási kötelezettségek gyakorlati megvalósulásának átfogó, országos, minden kötelezetti kört érintő vizsgálata" - jelentette ki a NAIH elnöke.

Felidézte: a rendszerváltást követően, 1992-ben fogadta el az Országgyűlés az első adatvédelmi törvényt, amely az információszabadság vonatkozásában a közhatalom működésének ellenőrzésére, a közérdekű adatok nyilvánosságára helyezte a fő hangsúlyt, és csak a benyújtás előtti egyeztetésen került bele, hogy a nyilvánosság ezen szervek gazdálkodási adataira is vonatkozik.  

Péterfalvi Attila azt mondta: hatalmas utat tettünk meg az első szabályok elfogadása óta, ma már a nyilvánosság az Alaptörvény rendelkezései értelmében a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra is vonatkozik, ezen adatokat az alaptörvény közérdekű adattá nyilvánította. Hozzátette: az Alaptörvény szerint az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Annak alátámasztására, hogy milyen fontos a most induló projekt, a NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra is: az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogállam működéséhez elengedhetetlenül hozzátartozik az információszabadság érvényesülése.

Péterfalvi Attila beszélt arról is, hogy a projektben megvizsgálják a hazai jogszabályokban rögzített közzétételi kötelezettség gyakorlati megvalósulását, feltárják, hogyan teljesítik az egyes szervezetek a közérdekű adatközléseket, és milyen a közfeladatuk ellátásával kapcsolatos általános tájékoztatási gyakorlatuk. A kutatás során feltárják a hatékonysági, vagy egyéb jogalkalmazási, jogkövetési problémákat, az átláthatóságot hátráltató tényezőket, és - nemzetközi példákat is figyelembe véve - javaslatokat fogalmaznak meg ezek orvoslására.

Péterfalvi Attila szerint az egymilliárd forint értékű, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programban (KÖFOP) megvalósuló, hiánypótló projekt célja a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés megerősítése a közszolgálatban, a közigazgatási folyamatok átláthatóságának javítása, a közszolgáltatások - ebben az esetben az információszabadság - színvonalának javítása.

"A projekt ezek mellett növeli majd az átláthatóságot, könnyíti a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok elérhetőségét, a tájékoztatás javítására fókuszál és ezen keresztül az információszabadság társadalmi kontrolljának erősítésére koncentrál" - mondta a NAIH elnöke.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALAPJOGOK
NAIH
INFORMÁCIÓSZABADSÁG