Sért-e Alaptörvényt a honatalansági eljárás magyar szabályozása? - Az Ab alkotmányos követelményt határozott meg

2021.03.26. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A nem kellően részletes jogi szabályozásból fakadóan nem zárható ki annak lehetősége, hogy a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a jogalkalmazó egyedi ügyekben a Hontalansági Egyezmény rendelkezéseivel ellentétesen alkalmazza a törvény vonatkozó, egyébként a Hontalansági Egyezménnyel összhangban is értelmezhető rendelkezéseit - szögezi le az Alkotmánybíróság V/8/2021. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban annak vizsgálata, hogy a kérelmező tartózkodása sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát, a hontalanság megállapítására irányuló kérelem érdemi elbírálásának előfeltétele. Amennyiben az eljáró hatóság a szakhatóság állásfoglalása alapján azt állapítja meg, hogy a kérelmező tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát, a kérelmet eljárási okból, annak további vizsgálata nélkül kell elutasítani, hogy a kérelmező hontalannak minősül-e.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó bíró a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint az adott perben való alkalmazásának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól. A bíróság szerint a támadott rendelkezés ellentétes a Hontalansági Egyezménnyel, mivel az egyezményben foglaltakhoz képest további kizárási okokat állapít meg a hontalanként való elismerés akadályát képező feltételek zárt felsorolásához képest.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a Hontalansági Egyezmény, miközben az eljárásrend meghatározásával összefüggésben a részes államok számára nagyfokú szabadságot tesz lehetővé, nem enged az egyes részes államok számára mérlegelést abban a kérdésben, hogy mely feltételek fennállása értékelhető a kérelmező hontalanságának megállapítása, mint anyagi jogi kérdés vizsgálata során. A támadott rendelkezés egy eljárásjogi feltételt tartalmaz, melynek bekövetkezése esetén az eljárást folytató hatóságnak már nem szükséges tovább vizsgálnia, hogy a kérelmező hontalannak minősül-e, és így az elutasító határozatnak nem kell megállapítást tennie a kérelmező hontalansága fennállása kérdésében sem. Azáltal, hogy a támadott törvényi rendelkezés a hontalanság megállapítására irányuló kérelem elutasítása körében egyaránt tartalmaz anyagi jogi és eljárásjogi feltételeket, a nem kellően részletes jogi szabályozásból fakadóan nem zárható ki annak lehetősége, hogy a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a jogalkalmazó egyedi ügyekben a Hontalansági Egyezmény rendelkezéseivel ellentétesen alkalmazza a törvény vonatkozó, egyébként a Hontalansági Egyezménnyel összhangban is értelmezhető rendelkezéseit. Ezért az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkalmazása esetére alkotmányos követelményt állapított meg.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
ÁLLAMPOLGÁRSÁG