Katonai tanács veszi át Csád vezetését az elnök halálát követően - A kormányt és a parlamentet feloszlatták a közép-afrikai országban

2021.04.21. Jogi Fórum / MTI

Katonai tanács veszi át Csád vezetését Idriss Déby csádi elnök halálát követően, miután a kormányt és a parlamentet feloszlatták - jelentette be a hadsereg kedden.

A közép-afrikai országban egyúttal lezárták a szárazföldi és a légi határokat, és kijárási tilalmat rendeltek el.

Azem Bermandoa Agouna, a hadsereg szóvivője elmondta: másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetnek, amelynek során egy katonai tanács fogja vezetni az országot, élén az elhunyt államfő fiával, Mahamat Idriss Débyvel. A 37 éves négycsillagos tábornok eddig az elnöki gárda parancsnoka volt.

A katonai tanács feladata lesz a nemzet függetlenségének, területi integritásának és egységének biztosítása, valamint a nemzetközi szerződések betartásának garantálása - húzta alá Azem Bermandoa Agouna.

A katonaság az átmeneti időszak végén szabad és demokratikus választásokat helyezett kilátásba.

"Franciaország "egy bátor barátot" veszített el Déby személyében" - írta keddi közleményében a francia elnöki hivatal, hangsúlyozva a békés átmenet és a társadalmi párbeszéd fontosságát. Párizs határozottan elkötelezett szövetségese stabilitása és területi integritása mellett - állt a dokumentumban. Franciaország egyúttal együttérzéséről biztosította az elhunyt elnök családját és Csád lakosságát.

"Csád egy nagyszerű katonát veszített el, és egy olyan elnököt, aki három évtizeden át fáradhatatlanul dolgozott az ország biztonságáért és a régió stabilitásáért" - írta a párizsi elnöki hivatal.

Egyelőre nem tudni, mi okozta pontosan a 68 éves Déby halálát, aki hétfőn indult el, hogy felkeresse a kormány által terroristának tartott lázadók ellen harcoló csapatokat azt követően, hogy a líbiai határ mentén tevékenykedő lázadók több száz kilométerre nyomultak előre a főváros felé.

Csádot olyan bukott államok veszik körül, mint Líbia, Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság. Az ország történelme során többször fordultak elő fegyveres felkelések, amelyek bázisa Csád északi részén, Líbiában vagy Szudánban volt. Idriss Déby jómaga is egy sikeres lázadás vezetőjeként került az elnöki székbe 1990-ben. Egyike volt Afrika leghosszabb ideig hivatalban lévő államfőinek.

A csádi választási bizottság alig egy nappal korábban jelentette be, hogy az előzetes eredmények szerint Déby földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az április 11-i elnökválasztáson, amelyet az ellenzék bojkottált. A vezető a voksok 79 százalékát szerezte meg, és ez lett volna a hatodik mandátuma. Fő kihívója, Albert Pahimi Padacké a szavazatok 10 százalékát kapta.

Débyt korábban több bírálat érte az ellenzékkel való bánásmódja, valamint az afrikai ország olajkészletének kezelése miatt.

Csádban és szomszédságában több fegyveres csoport is aktív, egyebek közt az Iszlám Állam terrorszervezettel vagy az al-Kaidával kapcsolatban álló milíciák is, az ellenük folytatott harcokban pedig az elhunyt elnök a nyugati kormányok fontos térségbeli szövetségese volt.

  • kapcsolódó anyagok
AFRIKA