Új típusú fizetésképtelenségi eljárás a veszélyhelyzet alatt - A Reorganizációs Rendelet legfontosabb újításai

2021.04.26. Jogi Fórum / Fabók Zoltán és Seres Márk / DLA Piper Hungary / Advocatus

A veszélyhelyzeti jogalkotás részeként a napokban kihirdettek egy több rendeletből álló jogszabálycsomagot[1], amelynek egyik fő eleme a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet. A Reorganizációs Rendelet célja a veszélyhelyzet során a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésük biztosítása. - Fabók Zoltán és Seres Márk, a DLA Piper Hungary jogászai a reorganizációs eljárás legfontosabb újításait foglalják össze, helyenként utalva a felvetődő értelmezési kérdésekre.

A koronavírus-járvány ideje alatt a hazai vállalkozásokat számos nehézség és kihívás érte. Tekintettel arra, hogy a megelőző szerkezetátalakítási eljárás hazai bevezetése2 még várat magára3, egy fizetésképtelenségi szcenárióban elsősorban a csődeljárás alternatívája lehet az újonnan bevezetett reorganizációs eljárás.

I. A Reorganizációs Rendelet szerinti szabályozás leglényegesebb elemei

Új típusú fizetésképtelenségi eljárás

A Reorganizációs Rendelet – legalább is a veszélyhelyzet idejére – a magyar jogban létező formalizált fizetésképtelenségi eljárások (elsősorban a csőd- és felszámolási eljárás) mellett létrehozott egy új típusú formalizált fizetésképtelenségi eljárást: az ún. reorganizációs eljárást.

Célját tekintve a reorganizációs eljárás a meglévő fizetésképtelenségi eljárások közül a csődeljárással mutat hasonlóságot, tekintettel arra, hogy mindkét intézmény fő célja a fizetési nehézséggel küszködő (fizetésképtelen vagy azzal fenyegetett) adós vállalkozás reorganizációja, azaz fizetőképességének helyreállítása.

A csőd- és felszámolási eljáráshoz hasonlóan a reorganizációs eljárás is egy polgári nemperes eljárás, azzal a különbséggel, hogy a lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

Időbeli és tárgyi hatály

A Reorganizációs Rendelet szerinti eljárás alapvetően a veszélyhelyzet idejére kerül bevezetésre és a rendelet jelenlegi szövegezése szerint 2021. május 23-án veszti hatályát.4 Megjegyezzük, hogy a rendelet hatályvesztésének napjáig megindított reorganizációs eljárások a rendelet hatályvesztését követően is lefolytathatóak.

Tárgyi hatályát tekintve reorganizációt a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek folytathatnak le. E körben megjegyzendő, hogy jelen állás szerint a reorganizációs eljárás nem tartozik a Fizetésképtelenségi Rendelet5 hatálya alá, így a reorganizációs eljárások, illetve a reorganizációs terv EU-n belüli elismerése illetve végrehajthatósága kérdéses.

Reorganizációs eljárás kezdeményezése

A reorganizációs eljárást kizárólag az adós vállalkozás kezdeményezheti, a döntéshozó szervének határozata alapján. A reorganizációs eljárás kezdeményezésének előfeltétele, hogy az adós vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségben legyen. A jogalkotó a jogszabályi definíció megalkotásakor alapvetően a Cstv. szerinti fenyegető fizetésképtelenség6 definíciót emelte bele a rendeletbe és tette alkalmazandóvá a reorganizációs eljárások vonatkozásában is. Ez a megoldás előnyös abból a szempontból, hogy a Cstv. szerinti fogalom értelmezése és alkalmazhatósága kapcsán kialakult bírói és jogalkalmazói gyakorlat áll rendelkezésre. Ugyanakkor ez a fogalomhasználat szűkíti annak lehetőségét, hogy a fizetésképtelenséggel még csak távolabbról fenyegetett vállalkozások igénybe vegyék az új eljárást.

A reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan az adós vállalkozás ügyvezetése előterjesztést készít, melynek része az előzetes reorganizációs terv is.

A Reorganizációs Rendelet taxatívan felsorolja, hogy melyek azok az esetkörök, amelyben nem lehet reorganizációt kezdeményezni. Ezek az esetkörök értelemszerűen tartalmazzák azokat a kizáró okokat, amikor más fizetésképtelenségi (csőd, felszámolás), megszüntetésre irányuló társasági jogi (végelszámolás, kényszertörlés) vagy akár másik reorganizációs eljárás van folyamatban, de tartalmaznak olyan – a Cstv.-hez képest – új kizáró okot is mint például azaz eset, hogy ha a vállalkozás a reorganizáció kezdőnapját megelőzően a számviteli törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre.7

A reorganizációs eljárás „megelőzi” a felszámolási eljárást abban az értelemben, hogy a még jogerős elrendelő végzéssel le nem zárt felszámolási eljárást8 a bíróság a reorganizációs szakértő indítványára felfüggeszti. E körben némi értelmezési bizonytalanság merülhet fel abban a tekintetben, hogy a felszámolási kérelem benyújtása után kérelmezett reorganizáció is kiváltja-e ezt a joghatást. További értelmezést igényel az a kérdés, hogy a felfüggesztés lehetősége csak a nyilvános vagy a nem nyilvános eljárás esetén is fennáll-e.9

A reorganizációs eljárásban is – hasonlóan a vagyonfelügyelőhöz vagy felszámolóhoz – külső szakértő közreműködése kötelező. A rendelet alapján reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogosult eljárni. Bár a Reorganizációs Rendelet e körben nem tartalmaz kifejezett korlátozást, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. közreműködése, a reorganizációs szakértő viszonylag magas díja, és az állami támogatások nevesítése arra utal, hogy ez az eljárás-fajta inkább a nagy volumenű vállalkozások számára lett megalkotva.

A reorganizációs eljárásnak alapvetően két formáját nevesíti a rendelet: nem nyilvános és nyilvános eljárások.

Nem nyilvános reorganizációs eljárás

A rendelet szerint a nem nyilvános eljárás kizárólag a reorganizációba bevont hitelezőkre terjed ki.

A reorganizációs eljárás megindításáról szóló bírósági végzés nem kerül közzétételre, az eljárás adatai csak a rendeletben meghatározott személyek részére hozzáférhetők.

A reorganizációs szakértő számára igen rövid, 5 munkanapos határidő áll rendelkezésre arra, hogy megvizsgálja az ügyvezetés reorganizációra vonatkozó előterjesztését és állást foglal arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására. A reorganizációs szakértő előzetes szakvéleménye alapján a bíróság 90 napos moratóriumot rendel el, ami 60 nappal meghosszabbítható. A moratórium sem kerül közzétételre a Cégközlönyben. A moratórium – értelemszerűen – nem nyújt védelmet a reorganizációba be nem vont hitelezők követeléseivel szemben.

Főszabály szerint az adós vállalkozás megőrzi rendelkezési jogát a vagyona felett és irányíthatja a napi operációt és az üzletmentet („debtor in possession”). Azonban az eljárásban a reorganizációs szakértőnek is jelentős jogosítványai vannak, például a moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.

A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, beleértve a működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával, valamint állami finanszírozást is. A reorganizációs tervben a hitelező – ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is – a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat. Nem teljesen egyértelmű ugyanakkor, hogy az ún. „leválasztás” (ld. alább) nem nyilvános reorganizációs eljárás esetén is alkalmazható-e.10

Sajátos megoldás, hogy  a nem nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs tervet valamennyi, az eljárásba bevont hitelezőnek jóvá kell hagynia. Ennél fogva, úgy tűnik, a nem nyilvános reorganizációs eljárásban nincs lehetőség az egyet nem értő hitelezőkre is kiterjedő kényszeregyezség megkötésére. Ez a rendelkezés vélhetően erősen mérsékelni fogja a reorganizációs eljárás nem nyilvános formájának vonzerejét.

A reorganizációs tervet, a reorganizációs szakértő pozitív tartalmú állásfoglalása alapján a bíróság hagyja jóvá. Megjegyezzük, hogy sikertelen vagy eredménytelen reorganizáció a hitelező követeléseket nem érinti, ilyen esetben egy adott hitelező az eredeti követelését érvényesítheti az adós vállalkozással szemben.

Nyilvános reorganizációs eljárás

A rendelet részben eltérő szabályokat állapít meg a nyilvános eljárás esetén.

A nyilvános eljárás esetén a cégnyilvántartásban a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki. Nyilvános reorganizációs eljárás esetén, a rendeletben foglalt kivételekkel a Cstv. csődeljárásra vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.

Rendkívül fontos rendelkezés, hogy nyilvános reorganizációs eljárás esetén hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor. A reorganizációs terv a hitelezők által jóváhagyottnak minősül, ha a vállalkozás a reorganizációs tervhez a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva a szavazatok 60%-át megkapta. Ez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy akár biztosított hitelezők is leszavazhatók, azaz a biztosított hitelezők egyet nem értésük esetén is kényszeregyezségbe kényszeríthetők. A hitelezőket védő lényeges korlát ugyanakkor, hogy, hogy egyetlen hitelező sem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést.

Védelem az „ipso facto” klauzulák ellen

A rendelet alapján a reorganizációra tekintettel az adós vállalkozás jogszabályi védelmet élvez az olyan szerződéses „ipso facto” klauzulákkal szemben, melyek – a reorganizáció okán – lehetőséget adnak a vállalkozás szerződéses partnereinek az adott szerződés felfüggesztésére, felmondására vagy egyoldalú, kedvezőtlenebb feltételekkel történő módosítására feltéve, hogy a vállalkozás szerződéses partnerével a vállalkozásnak tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt.

A védelem előfeltétele, hogy az adós vállalkozás vezető tisztségviselője a szerződéses partnerek részére írásban nyilatkozzon arról, hogy a vállalkozás képes a szerződésben meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékét megfizetni.

Átmeneti- vagy új finanszírozás

A Reorganizációs Rendelet lehetővé teszi a reorganizációs eljárás alatti működéshez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozás igénybevételét. Azon hitelezők, amelyek ilyen finanszírozást biztosítanak a reorganizációba bevonásra kerülnek.

A rendelet szerint az átmeneti- vagy új finanszírozás olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely az adós reorganizációs eljárás alatti működéséhez illetve a reorganizációs terv végrehajtásához szükséges. Megjegyezzük, hogy a rendelet szerinti új finanszírozás, mint pénzügyi, vagyoni támogatás széleskörűen értelmezhető (akár készleteket, jogokat, közüzemi szolgáltatásokat is magába foglalhat). Ugyanakkor kérdéseket vethet fel, hogy mi az oka annak, hogy csupán a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció eshet ebbe a kategóriába, figyelemmel arra, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetett vállalkozások jellemzően piaci alapon is nehezen jutnak finanszírozáshoz.

Az átmeneti- vagy új finanszírozást a jogszabály védelemben részesíti, azaz ha a reorganizációs szakértő jóváhagyta és a finanszírozás szerepel a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, a Cstv. 40. §-a alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása.

Továbbá, az átmeneti- és új finanszírozás alapján fennálló hitelezői követelések a reorganizációs eljárás jogerős befejezésétől vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelt felszámolás esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriába (felszámolási költségek), azaz a zálogjogos hitelező utáni első helyre kerül.

Felszámolási kockázat

Csődeljáráshoz képest jelentős különbség, hogy a sikertelen reorganizációs eljárás nem jár automatikusan a felszámolás elrendelésével.

Megjegyezzük azonban, hogy ha a reorganizációs eljárás azért szűnik meg, mert a bíróság a tervet nem hagyta jóvá, akkor a reorganizációba bevont hitelező fizetési felszólítás megküldése nélkül jogosult Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontja szerinti felszámolást indítani az adós ellen a reorganizációs eljárásban szereplő követelés vonatkozásában. Bár e rendelkezés gyakorlati alkalmazása várhatóan kérdéseket fog felvetni, az látható, hogy sikertelen reorganizáció esetén a jogalkotó nem kíván az adós számára további mentességet adni.

II. A leválasztás jogintézménye

A Reorganizációs Rendelet lehetővé teszi, hogy – értelmezésünk szerint csak nyilvános reorganizációs eljárásban11 – a reorganizációs terv részeként, kizárólag stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalkozások vonatkozásában, ún. „leválasztásra” is sor kerülhessen.

A leválasztás oly módon történik, hogy az adós vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására. A leválasztás lényege, hogy az adós társaság kizárólagos részesedésével kiválás útján egy új társaság jön létre, melynek az adós rendelkezésre bocsátja azon vagyonelemeit (ideértve szerződéseket és jogokat is), melyek a gazdasági tevékenység vagy üzletág további működését biztosítják. Ezt követően az új társaságban fennálló részesedés kerül értékesítésre, illetve az abból származó bevétel kerül felhasználásra a reorganizációs terv részeként.

Kérdésként merül fel, hogy mik a leválasztás határai, milyen mértékben kerülhet értékesítésre egy adott gazdasági tevékenység tekintettel az új eljárás céljára is, ami – ellentétben a felszámolási eljárással, ami az adós vállalkozás tevékenységének lezárásra és a társaság megszüntetésére irányul – biztosítani hivatott az adós vállalkozás továbbműködését. Nyilvánvalóan kérdésessé válik a továbbműködési képessége a vállalkozásnak, ha a gazdasági tevékenység olyan részben kerül leválasztásra és értékesítésre, ami azt nem teszi a továbbiakban lehetővé. Nem teljesen világos, hogy a mi a jogalkotó jogpolitikai célja a reorganizáció során lehetővé tett leválasztással: a reorganizált társaság megmentése vagy a leválasztással érintett „business” megmentése. Utóbbi megoldás – bár igen célszerű lehet likvidációs típusú fizetésképtelenségi eljárások esetén – nehezen tűnik összeegyeztethetőnek a reorganizációs eljárás deklarált céljával.12

Fontos megjegyezni, hogy a leválasztás a vonatkozó külön jogszabály alapján a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során is alkalmazható. A fentiekre is tekintettel elképzelhetőnek tartjuk, hogy a leválasztás alkalmazása elsődlegesen egy stratégiai felszámolásban célszerűbben és hatékonyabban tud működni, mint egy reorganizációs eljárásban keretében.

A leválasztás szabályait részleteiben a veszélyhelyzet során a felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítés eltérő szabályairól szóló 181/2021. (IV. 16.) Korm rendelet tartalmazza.

*****

Megjegyezzük, hogy a jogalkotási csomag részeként kihirdetésre került továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet, ami többek között a stratégiai felszámolások vonatkozásában határoz meg eltérő szabályokat. Ezek közül a leglényegesebb  hogy e rendelet a Kormány részére az eddiginél is több szabadságot biztosít abban a tekintetben, hogy mely vállalkozásokat minősíthet stratégiailag kiemelt jelentőségűnek. Fontos változás továbbá, hogy a bármekkora állami részesedéssel működő gazdasági társaságok automatikusan – külön rendelet meghozatala nélkül – a Cstv. stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetekre irányadó speciális rezsimjének hatálya alá kerülnek. E körben kérdésként merülhet fel, hogy a közvetett részesedés eseteire is vonatkozik-e ez a rendelkezés.

______________________________________________________________________________

1Magyar Közlöny 2021. évi 64. szám (2021. április 16.); 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet, 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet, 181/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet

2A (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv és az abban meghatározott szerkezetátalakítási eljárás még nem került átültetésre a magyar jogba. A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetéséhez kapcsolódóan lásd, többek között, Polgári Jog 2020/5-6. – Tanulmány, Fabók Zoltán: A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához

3A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról című törvény javaslat 2021. április 20. napján benyújtásra került az országgyűléshez (iromány száma: T/15993.) (https://www.parlament.hu/irom41/15993/15993.pdf)

4Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet időről időre meghosszabbításra kerül, várható, hogy a Reorganizációs Rendelet hatálya is meghosszabbításra kerülhet.

5AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/848 RENDELETE (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról

6Cstv. 33/A. (3) „A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.”

7Értelmezésünk szerint az utóbbi kizáró ok akár jelentősen is korlátozhatja a reorganizációra jogosultak körét, mivel a gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy egy adott vállalkozás a beszámoló közzétételi határidőt elmulasztja és késedelmesen teljesíti.

8A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti felszámolási kérelmek esetén. Ld. Reorganizációs Rendelet 23. § (2) bekezdés.

9Ld. a Reorganizációs Rendelet 23. §-nak rendszertani elhelyezését.

10Reorganizációs Rendelet 13. § (3) bekezdés vs. 22. § (7) bekezdés.

11E körben a Reorganizációs Rendelet 13. § (3) bekezdése nem egyértelmű atekintetben, hogy nem nyilvános eljárás esetén is alkalmazható-e ez a jogi megoldás.

12Reorganizációs Rendelet 1. § (3) bekezdés.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
CÉGJOG
JÁRVÁNYÜGY
JOGALKOTÁS
FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK
KORMÁNYRENDELET