Sorozatos és visszatérő törvénysértések jellemezték az SZFE gazdálkodását - Az ÁSZ ellenőrzésének legfontosabb megállapításai

2021.05.10. Jogi Fórum / ÁSZ

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vagyongazdálkodása 2018-2019-ben, valamint 2020-ban a fenntartóváltás időpontjáig nem volt átlátható és elszámoltatható. Az SZFE vezetése nem biztosította a közfeladat ellátását szolgáló nemzeti vagyon megőrzését és védelmét. A nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt volt a tulajdonosi joggyakorlás kereteinek megerősítése - hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék jelentésében.

Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni." A felsőoktatási intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukat meghatározó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzt, és példát mutassanak az általuk oktatott hallgatóknak is.

Az Állami Számvevőszék 2015-2019 között összesen három alkalommal végzett ellenőrzést, illetve utóellenőrzést a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél, amelyek sorozatos és visszatérő gazdálkodási törvénysértésekre illetve korrupciós veszélyekre világítottak rá. A mostani ellenőrzést indokolta az is, hogy az SZFE is a felsőoktatási modellváltással érintett intézmények közé tartozik. A vagyonjuttatásról rendelkező jogszabály szerint 2020. augusztus 1-től az SZFE fenntartói jogait – amelyeket addig az állam nevében az illetékes miniszter gyakorolt – a törvény felhatalmazása által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány vette át, és azokat az alapítvány kuratóriuma gyakorolja.

Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem a fenntartóváltás előtt – 2018-2019-ben, valamint 2020-ban az intézmény fenntartóváltásának napjáig – a jó gazda gondosságával – az Alaptörvény előírásainak megfelelően – biztosította-e a nemzeti vagyon értékének megőrzését, védelmét és szabályszerű kezelését, illetve kimutatását.

Az ÁSZ feltárta, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2018-2019-ben rendelkezett az alapvető számviteli szabályzatokkal, azonban a vagyongazdálkodás kereteit nem szabályszerűen alakította ki. Az alkalmazott számlarend nem volt összhangban a jogszabályi előírásokkal, továbbá 2019-ben az SZFE nem rendelkezett az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzattal. Ez azt jelenti, hogy az SZFE korábbi vezetése nem alakította ki a szabályszerű könyvvezetés és vagyongazdálkodás alapvető feltételeit.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem a 2018. és 2019. évi éves költségvetési beszámolók elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához nem állított össze leltárt, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat. A leltárak hiányában a beszámolók nem nyújtottak megbízható és valós képet a vagyoni helyzetéről és ennek változásáról, ezáltal a vagyon jogszabályi előírások szerinti kimutatása nem volt biztosított.

Az ÁSZ azt is feltárta, hogy 2020-ban a fenntartóváltás fordulónapjára vonatkozóan a Színház- és Filmművészeti Egyetem a törvényi előírás ellenére nem készített záró beszámolót, illetve nem állított össze leltárt a rendelkezésére álló vagyonelemekről. Ezáltal a fenntartóváltás időpontjában nem volt biztosított a számviteli nyilvántartásaiban szereplő vagyonelemek szabályszerű kimutatása, és nem volt igazolt azok megléte sem. Az e törvénysértés miatt indokolt munkajogi eljárást az ÁSZ azért nem kezdeményezte, mert az előző kancellár foglalkoztatási jogviszonya időközben megszűnt. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy 2018-2019-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem működésében és gazdálkodásában a teljesítményelv nem érvényesült.

Az ellenőrzés megállapításai alapján levonható a következtetés, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a kancellári rendszer bevezetése sem biztosította a nemzeti vagyon védelmét, az ÁSZ által már a korábbi években feltárt szabálytalanságokat, hiányosságokat nem javították ki. Mindezek alapján a gazdálkodás megerősítése, illetve a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt volt a tulajdonosi joggyakorlás kereteinek megerősítése.

A modellváltásra tekintettel az Állami Számvevőszék az ellenőrzött szervezet részére javaslatokat nem fogalmazott meg, hanem elnöki levélben hívta fel a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó kuratórium elnökének figyelmét az ellenőrzés megállapításainak jövőbeli hasznosítására, a rendelkezésre álló vagyon pontos számbavételére.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK