Végkielégítések és jubileumi jutalmak az Eszjtv. alapján - Mit kapott az az egészségügyi dolgozó, aki nem írta alá új szerződését?

2021.05.17. Jogi Fórum / dr. László Vivien

Az egészségügyben dolgozók túlnyomó többsége végül aláírta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénynek megfelelő szerződését. Az új jogállási törvény szerinti foglalkoztatás 2021. március 2-dikán meg is kezdődött. De mi lett azokkal, akik nem írtak alá? Milyen végkielégítéssel számolhattak? Jogosultak maradtak-e a közalkalmazotti jubileumi jutalmak?

Az országok fejlettségi szintjétől függetlenül konstatálható a tény, hogy az egészségügyi szolgáltatórendszer egy annyira komplex terület, hogy azt a legnagyobb körültekintés, a megfelelő mértékű állami beavatkozás, illetve anyagi források rendelkezésre állása mellett is nehéz zökkenőmentesen működtetni. Az ok univerzális, azonban hazánkban jelenleg az orvoslás jogszabályi környezetét illetően egy jelentős mérföldkőhöz értünk, hiszen az elmúlt közel 50 évben nem volt ilyen nagymértékű változás e területen.

Az egészségügyi rendszer strukturális átalakítását is célzó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy) jogállására terjed ki (Eszjtv.1. § (1) bekezdés). Az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel (továbbiakban: „Munkaszerződés”) jön létre – ennek megfelelően háttér jogszabályként irányadó az egészségügyi szolgálati jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), az egészségügyi tevékenységről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.), valamint az ezek felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletek (Eszjtv. 2. §).

Az - Eszjtv. hatálya alá tartozó - egészségügyi szolgálató által foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1. napján alakult át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Ezen időpontig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), illetve az Mt. rendelkezéseit kellett alkalmazni azzal, hogy az érintett a jogviszonyát nem szüntethette meg a veszélyhelyzet ideje alatt. A Munkaszerződés tartalmáról az érintetteket írásban kellett tájékoztatni legkésőbb 2021. február 28. napjáig azzal, hogy a szerződésben rögzítettek alkalmazása 2021. március 1. napjától kötelezőek (530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §). Az Mt. több helyzetben elvárja a munkáltatótól, hogy a munkavállaló részére kellő időt biztosítson az esetleges változások, lehetőségek és szerződés módosítások elfogadására. Ezt az általános előírást a jogszabályi rendelkezések betartásával elkerülhetik, mely kiszolgáltatott helyzetbe hozza a jogviszony másik alanyát. Ha a Munkaszerződés nem került a fentebb rögzített záró napig megkötésre, úgy az érintett közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, mely esetére az alábbi végkielégítési szabályok lettek az irányadóak:

  • ha az érintett kevesebb, mint 20 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, 1 havi;
  • ha az érintett legalább 20 év, de 30 évnél kevesebb figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, 2 havi,
  • ha az érintett legalább 30 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, 3 havi,
  • a jogviszony megszűnésekor érvényes illetményének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult (Eszjtv. 19. § (4) bekezdés).

A Kjt. ezzel ellentétben a közalkalmazottnak, azaz az egészségügyi dolgozóknak az alábbiak szerint határozta meg a végkielégítés mértékét:

  • három éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén, egy havi;
  • öt éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén, két havi;
  • nyolc éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén, három havi;
  • tíz éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén, négy havi;
  • tizenhárom éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén, öt havi;
  • tizenhat éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén, hat havi;
  • húsz eves közalkalmazotti jogviszonyban töltött esetén nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összeg (Kjt. 37. § (1) bekezdés).

A Kjt. és az Eszjtv. szabályozásának összevetése során látható, hogy míg a Kjt. a távolléti díjat veszi alapul, úgy az új törvény a havi illetményt. A távolléti díj definíciójába beletartoznak a pótlékok.

Az aktuális kérdések közé sorolhatjuk továbbá a közalkalmazotti jubileumi jutalmak témakörét. A Kjt. alapján a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egészségügyi dolgozóknak jubileumi jutalom járt. Több érintettben felmerült a kérdés, hogy amennyiben megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, úgy az magával vonja-e a jutalomra való jogosultságot is? Az új törvény kifejezetten nem rendelkezik ezen kérdésről, azonban a 19. § (5) bekezdése rögzíti, hogy „törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2020. december 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.” (Eszjtv. 19. § (5) bekezdés) A veszélyhelyzet ideje alatt irányadó rendelkezés rögzíti, hogy ez az időpont 2021. március 01. napjára módosult. Ennek megfelelően leszögezhető tehát, hogy a jogszabályi rendelkezés jelenlegi értelmezése alapján a jelenlegi jogviszonyból eredő igények kifizetésének feltétele, hogy az érintett jogosultsága 2021. március 01. napjáig bekövetkezett.

Az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését a március 2-dika esti adatok szerint - közölte akkor Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti foglalkoztatás 2021. március 2-dikán kezdődött meg

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
EGÉSZSÉGÜGY