A Covid-19 világjárvány a családok életét nem csak a fertőzések útján nehezíti, hanem immáron a fiatal- és gyermekkorúak olthatósága kapcsán is újabb kihívások elé állítja azzal, hogy a szülők döntési helyzetbe kerülnek: beoltassák-e gyermekeiket vagy sem? A kérdés megválaszolása – különösen elvált szülők esetében – akár komoly konfliktus forrásává is válhat.

Magyarországon is megkezdődött a 16-18 év közötti korosztály vakcinálása, sőt, több országban az ennél is alacsonyabb életkorú, 12-15 év közöti gyerekek védőoltása is egyre inkább kérdésként merül fel. Amennyiben a nyájimmunitás koncepciója helyes – és másik lehetőségként a bezárkózás látszik csak – úgy várható, hogy a jövőben még ennél is alacsonyabb életkorban felmerülhet az oltás lehetősége.

A hazai egészségügyi protokolltól nem idegen a gyermek-, sőt a csecsemőkorban történő vakcinálás sem, de vitathatatlan tény a Covid-19 betegséggel szembeni védőoltások kapcsán, hogy azok kifejlesztése minden korábbinál gyorsabban történt meg. Mindemellett a szülő a gyermeke vakcinálására általában kisebbik rosszként tekint – inkább dönt a gyermek “oltóanyaggal szurkálása” mellett a fertőzés erősen valószínűsíthető, sokszorosan nagyobb lehetősége és esetleges következményeivel szemben. Mivel azonban a koronavírus esetén egy újkeletű egészségügyi szakkérdésről van szó, és a szülők is leginkább a hírekből tudnak tájékozódni, a döntés az “oltatni vagy nem oltatni” kérdésben nem egyszerű.

A fentiek mérlegelése a szülők közötti vitákhoz vezethet, különösen talán akkor, ha gyermeküket már nem együtt nevelik. A gyermek vakcinálása egészségüggyel összefüggő döntési, eképpen jogi kérdéssé válhat.

Lehet, hogy a gyámhatóság dönt!

A magyar jogszabályok alapján amennyiben a gyermek feletti felügyeleti jogot a szülők – akár együttélve, akár már különélve – közösen gyakorolják, úgy vita esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:166. §-a az irányadó, amely szerint: amennyiben a közös felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni, – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – az adott kérdésben a gyámhatóság dönt. 

Amennyiben felmerülő vita okán a szülők a gondozó szülő vagy közös felügyelet esetén a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulnak, úgy szülői felügyeleti jog körében felmerült egyéb kérdésekről való döntésre vonatkozó kérelmet kell előterjeszteni. A gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti, az eljárás során a hatóság a gyermek érdekét szem előtt tartva hozza meg határozatát.

A Covid-19 elleni vakcinázással kapcsolatos gyámhivatali eljárásban érdekes lehet, hogy ezen egészségüggyel összefüggő kérdés eldöntése nem annyira jog-, hanem inkább szakkérdés. A téma újdonsága okán nehéz helyzetbe kerülhet a kérdés megválaszolására az eljárásba bevont szakértő, de egy biztos: minden egyedi ügyben az adott gyermek érdeke szem előtt tartásával kell a döntéseket meghozni.

Amennyiben a szülők már nem élnek együtt és a gyermek feletti szülői felügyeleti jog a korábbiakban már rendezésre került olyan módon, hogy a két szülő közül az egyik gyakorolja azt, úgy jelen körülmények között ez a szülő fogja eldönteni, hogy a gyermek a Covid-19 betegséggel szembeni oltást megkapja-e. Ebben az esetben is kiemelkedően fontos a szülők közötti – ha nem is összhang, de – egyértelmű és kielégítő tájékoztatás a gyermeket gondozó szülő által a különélő szülő irányába – például hogy milyen oltóanyagot, mikor kap meg a gyermek, illetőleg hogy az oltást követően a gyermek állapota hogyan alakul (fellépnek-e mellékhatósok vagy sem). Hiszen a gyermek kell, hogy mind a két szülő számára a legfontosabb legyen!