Elévülhet-e a tisztességtelen szerződési feltétellel szembeni fellépés lehetősége? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2021.06.10. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Azon fogyasztóval szemben, aki devizában nyilvántartott kölcsönt vett fel, és nincs tudatában a kölcsönszerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegének, az e szerződési feltétel alapján megfizetett összegek visszatérítése vonatkozásában semmilyen elévülési idő nem írható elő - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-609/19. sz. ügyben és a C-776/19–C-782/19. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletek BNP Paribas Personal Finance

2008-ban és 2009-ben az érintett fogyasztók svájci frankban (CHF) nyilvántartott és euróban visszafizetendő jelzálogkölcsön-szerződéseket kötöttek a BNP Paribas Personal Finance bankkal ingatlanok, illetve ingatlantársasági részesedések vásárlásának finanszírozása céljából. E kölcsönök jellemzői miatt a kölcsönfelvétel az euró és a CHF árfolyamának ingadozásához kapcsolódó árfolyamkockázattal járt. Noha a kölcsönszerződések e kockázat fennállásáról kifejezetten nem tettek említést, azokból közvetetten mégis az következett, hogy e szerződésekben ilyen kockázat rejlik, és az a fogyasztót terheli.

Miután a fogyasztók a havi törlesztőrészletek fizetése során nehézségekkel szembesültek, bírósági eljárás indult a tribunal d’instance de Lagny-sur-Marne (Lagny-sur-Marne-i különös hatáskörű elsőfokú bíróság, Franciaország), illetve a tribunal de grande instance de Paris (párizsi általános hatáskörű elsőfokú bíróság, Franciaország) előtt. E bíróságokat arra kérték, hogy vizsgálják meg, vajon a fent említett kölcsönszerződések azon feltételeit, amelyek a fogyasztókat olyan árfolyamkockázatnak tették ki, amelynek felső határa nem korlátozott, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv1 értelmében tisztességtelennek kell-e tekinteni, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy azok a kölcsönfelvevőkre nézve nem jelentenek kötelezettséget. Ebben az összefüggésben a tribunal d’instance de Lagny-sur-Marne (Lagny-sur-Marne-i különös hatáskörű elsőfokú bíróság) és a tribunal de grande instance de Paris (párizsi általános hatáskörű elsőfokú bíróság) egy sor, az irányelv értelmezésével kapcsolatos kérdéssel fordult a Bírósághoz.

Ítéleteiben a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a fogyasztóval kötött szerződésben alkalmazott tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és azokat úgy kell tekinteni, mintha nem is léteztek volna, így azok a fogyasztó de iure és de facto helyzetére nem fejthetnek ki joghatást. Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy az ilyen szerződésben szereplő valamely feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása iránt a fogyasztó által benyújtott kérelem semmilyen elévülési időtől nem tehető függővé.

Mindemellett a Bíróság hangsúlyozza, hogy az irányelv nem zárja ki az olyan nemzeti szabályozást, amely az e megállapítás restitutív hatásainak érvényesítése iránti kereset benyújtását elévülési időhöz köti. A Bíróság azonban rámutat arra, hogy a valamely tisztességtelen feltétel alapján megfizetett összegek visszatérítése vonatkozásában előírt olyan elévülési idő, amely már azelőtt lejárhat, hogy a fogyasztó tudomást szerezhetett volna e szerződési feltétel tisztességtelen jellegéről, semmiképpen sem egyeztethető össze az irányelvvel.

Másodszor a Bíróság megállapítja, hogy a kérdést előterjesztő bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a vitatott szerződési feltételek valamely, a szóban forgó kölcsönszerződéseket jellemző és azok elsődleges tárgyának minősülő lényeges elemet rögzítenek-e. Ebben az esetben ugyanis az irányelv csak abban az esetben teszi lehetővé e feltételek tisztességtelen jellegének megvizsgálását, ha azokat nem fogalmazták meg világosan és érthetően.

Harmadszor a Bíróság rámutat arra, hogy nem felel meg az átláthatóság követelményének az, ha a szerződéskötéskor a szolgáltató által a fogyasztóval közölt információk – még ha jelentős mennyiségűek is – azon a feltételezésen alapulnak, hogy a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás a szerződés teljes időtartama alatt stabil marad. Ez különösen akkor van így, ha a szolgáltató nem tájékoztatta a fogyasztót az árfolyamváltozásra esetlegesen kiható gazdasági háttérről.

Negyedszer, tekintettel a szolgáltató azon előre látható gazdasági környezetre vonatkozó ismereteire, amely hatással lehet az árfolyamváltozásra, továbbá figyelemmel arra, hogy e szolgáltató megfelelőbb eszközökkel rendelkezik az árfolyamkockázat előrejelzésére, valamint tekintettel az árfolyamváltozással kapcsolatos azon jelentős kockázatra, amelyet a vitatott szerződési feltételek a fogyasztóra hárítanak, a Bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltételek a felek kölcsönszerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhetnek elő a fogyasztó kárára. Amennyiben ugyanis a szolgáltató a fogyasztóval szemben nem tartotta tiszteletben az átláthatóság követelményét, e szerződési feltételek a kapott szolgáltatásokhoz és kölcsön összegéhez képest aránytalan kockázatot rónak a fogyasztóra, mivel e szerződési feltételek alkalmazásának következtében a fogyasztónak kell viselnie a határidős devizaárfolyamok változásának költségét.

______________________________________________________________________________

1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
POLGÁRI JOG
DEVIZAHITEL
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
SZERZŐDÉSEK JOGA