A Magyar Nemzeti Bank hétfőn meghirdette az egységes szankcionálási politikáját, amelyet többek között a jegybank honlapján tett közzé. A dokumentum szerint a politika meghirdetésével az MNB célja az, hogy egyértelműek és világosak legyenek a jegybank elvárásai, azokon a területeken, amelyek ellenőrzése és szankcionálása a kompetenciájába tartozik.

Ezek a területek a jegybanktörvény előírásai szerint a hitelintézetek kötelező jegybanki tartalékának elhelyezése, a pénzfeldolgozás, a pénzforgalmi tevékenység, a készpénzkímélő fizetőeszközök használata, a készpénzátutalás és elszámolás-forgalom, valamint a különféle adatszolgáltatások. Az MNB a szankcionálási politika kialakításakor figyelembe vette az Európai Központi Bank gyakorlatát és a vonatkozó magyar jogszabályokat, a jegybanktörvényt és a tőkepiacról szóló törvényt. A főbb alapelvek a következők: transzparencia, vagyis, hogy a politika nyilvános elvek alapján valósul meg. A normativitás, vagyis, hogy az előírások betartását minden szervezettől megkövetelik és ezek megszegése esetén általánosan érvényes szabályok szerint járnak el. Valamint a hatékonyság és a fokozatosság.

A szankcionálás eszközeit a politika két fő csoportra osztja: intézkedés és büntetés. Az intézkedéseken belül is két fő lépcsőfokot különböztet meg, a figyelmeztetést és a felszólítást.Büntetésként pénzbírságot kezdeményezhet. A bírságot az MNB kezdeményezi és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szabja ki. A kötelező jegybanki tartalék elmaradása kivételével ezt minden területen alkalmazhatja a jegybank. A kötelező tartalék elmaradása esetén jövedelemelvonás a büntetés, a tartalék meghatározott összegét nem kamatozó számlára különíti el az MNB. Az elszámolásforgalom, a pénzfeldolgozás és a pénzutánzat-készítés területén az előírások súlyos megsértése esetén alkalmazhatja a jegybank a tevékenységi engedély visszavonását. A negyedik büntetési típus a szabálysértési és büntetőeljárás kezdeményezése. A jegybanktörvény szerint ezt az MNB köteles is megtenni, ha szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja merül fel az ellenőrzés során. Hibás adatszolgáltatás esetén e szankciókon kívül az MNB kötelezheti az ellenőrzött szervezetet az adatok hosszabb időszakra történő visszamenőleges korrekciójára is. Szankcionálás esetén a jegybank a fokozatosság elvét követi, a következő fokozatokat akkor érvényesítik, ha az intézmény a feltárt hibákat nem javítja ki az előírt határidőre, vagy egy éven belül az intézmény ugyanazon a területen újabb hibát követ el. A bírság meghatározásakor a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény előírásainak megsértését a jegybank külön-külön értékeli, az egyes törvények alapján kiszámított bírságok összeadódnak.