Az állatvédelmi szabályok újabb elemének megsértéséért bírságot róhatnak ki a hatóságok a kormány keddi döntése értelmében. Pénzbüntetést kaphatnak például azok, akik nem megfelelő módon szállítanak állatokat. Bár a bírság akár a 150 000 forintot is elérheti, országos szinten egy év alatt mégis csak félmillió forint körüli összeg folyt be a büntetésből.

A kormány keddi döntésének eredményeként (kibővítve egy 1998-as rendeletet) bírságolhatók lesznek, akik az állatok szállítása, leölése, és a mezőgazdasági haszonállatok tartása során nem tartják be az állatvédelmi követelményeket. Ezzel a döntéssel bővültek azok a szankciók, amiket azokkal szemben alkalmazhatnak a hatóságok, akik nem megfelelően bánnak az állatokkal. A kiszabható bírság 5000 forinttól 150 000 forintig terjed. Egy 1998-as rendelet alapján bírság szabható ki azokra, akik szükségtelenül jelentős fájdalmat, tartós szenvedést vagy testi károsodást okoznak egy állatnak. Továbbá akik a felügyeletük alatt álló állatot nem megfelelően tartják, éheztetik vagy nem adnak eneki inni. A veszélyes állatok tartását és az engedély nélküli állatkereskedést is szigorúan szabályozza a rendelet. Az állat egészségét károsító ajzószer alkalmazását is büntetik és azt is, ha a cirkuszi mutatványokra betanított állatokat kínozzák az idomítás közben. Az állatvédelmi törvény értelmében tilos az állatokat kínozni, uszítani, állatviadalra idomítani, kényszertakarmányozásra fogni, (kivéve például a libatömés), nem megfelelő módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, a teljesítőképességét meghaladó teljesítményre kényszeríteni, továbbá természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. Bírság azonban – eddig – nem minden tettért járt.

Nincs nagy hatása a bírságoknak, ráadásul sok esetben be sem hajtható – mondta az [origo]-nak a Fehér Kereszt Állatvédő Egyesület szakértője, Fuér Angéla. A jogalkalmazók nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mit kell tenniük. Sok önkormányzat arra hivatkozik, hogy nincs elegendő kapacitása erre a feladatra, mert fontossága sajnos eltörpül más tennivalók mellett. Fuér szerint bár az államnak feladata betartatni a törvényeket, az ellenőrzés nem megfelelő. Az elmúlt két évben nem származott jelentős bevétel a bírságolásból – tudtuk meg Hanzséros Ferenctől, a földművelésügyi tárca (FVM) állatvédelmi országos főfelügyelőjétől. Ahogy a minisztérium szakembere fogalmazott: először meg akarják ismertetni az emberekkel a szabályokat. A szakértő mindössze félmillió forint körüli összegről tud, amit a törvény értelmében az állatvédelemre fordítanak. Így nem meglepő, hogy az állatvédők nem tartják elég hatékonynak a jogszabályt. Az FVM szakembere szerint legtöbbször csak 20-50 ezer forintos büntetést szabnak ki az erre jogosult szervek. A keddi módosítás alapján a nem megfelelően szállított állatok miatt is kiszabhatnak bírságot, ilyenkor a fizetendő összeg nem állatonként, hanem esetenként értendő. (Például egy szarvasmarhákat szállító teherautó esetében is maximum 150 000 forint bírságot szabhatnak ki.) Állatvédők találkoztak olyan esetekkel, amelyeknél felmerül, hogy az állatot bántalmazó a bírságnál súlyosabb büntetést érdemelne. A földművelésügyi tárca illetékese szerint ahhoz, hogy a büntető törvénykönyvben szerepeljenek az állatok ellen elkövetett cselekmények, az alkotmányban szereplő alapfogalmak módosítására van szükség.