A román ügyészség felmentette az Aurult

2002.04.26. Magyar Hírlap

A kolozsvári ügyészség két évig tartó nyomozás során - szemben az ennek ellenkezőjét megállapító uniós vizsgálattal - arra a következtetésre jutott: nem emberi mulasztás okozta a Tisza élővilágát megcsonkító 2000. januári ciánkatasztrófát.

A döntéssel véget ért Romániában a büntetőjogi eljárás a nagybányai Aurul vállalattal szemben. A határozat szakértők szerint nem befolyásolja a júniusban folytatódó ciánper kimenetelét.

Májai László, az Aurul jogi szakértője elmondta: nem bírói ítéletről, hanem ügyészségi végzésről van szó. Az igazságügyi szerv a büntetőjogi felelősség szempontjából megvizsgálva a történteket arra a következtetésre jutott, hogy a tiszai környezeti katasztrófát nem emberi mulasztás okozta. A végzés szerint "előre nem látható esetről" van szó, ezért nem lehet személyi felelősségről beszélni. Romániában ezek után többé nem foglalkoznak az üggyel, az országban fellebbezni sem lehet a végzés ellen.

A romániai ügyészségi vizsgálattól gyökeresen eltérő megállapításra jutottak az unió szakértői. A ciánkatasztrófa után megalakult Nagybánya Munkacsoport hónapokon át tartó helyszíni vizsgálatok nyomán 2000 decemberében Brüsszelben közzétett jelentésében egyértelműen az Aurul cég hanyagságát jelölte meg a ciántragédia első számú okaként. Nem a rendkívüli időjárás, hanem a ciános szennyvizet körülzáró gát karbantartásának elmulasztása okozta a katasztrófát, állapította meg a bizottság. A magyar állam éppen erre hivatkozva indított kártérítési pert az időközben átkeresztelt, ma már Transgold S. A. néven nyilvántartott nagybányai cég ellen.

Hazai jogi szakértők szerint az ügyészségi döntés nem befolyásolja a kártérítés ügyében indított perek kimenetelét. A bűnüldöző hatóság megállapításai nem érintik a polgári-kártérítési felelősség kérdését - mondta Mayer Erika, a kiskárosultakat képviselő Páneurópai Jogász Unió vezetője. A kártérítési perek során nem az esetleges személyi felelősséget mérlegelik, hanem azt, hogy az üzem működése vagy azon kívüli körülmények vezettek-e a katasztrófához - tette hozzá az ügyvédnő.

Hasonlóan fogalmazott az Aurul/Transgold- perben a nagybányaiakat képviselő Ifkovics József ügyvéd és a magyar államot képviselő Szecskay András is. A büntetőjogi eljárás lezárása nem lehet hatással a polgári peres eljárásra, hangoztatták. Romániában viszont arra számítanak - legalábbis ezt erősítette meg tudósítónk kérdésére Májai László - hogy a döntésre tekintettel lesznek majd a per folytatásánál.

Hogy így történik-e, hamarosan megtudhatjuk. A tavaly decemberben megindult - majd az alperes formai, eljárási kifogásai miatt elnapolt - per június 18-án folytatódik a Fővárosi Bíróságon (FB). Mint ismeretes, a magyar állam 28 milliárd forint kár megtérítésére tart igényt. Az Aurul/Transgold azonban egyelőre nem ismerte el felelősségét a katasztrófában. Az első tárgyalás óta csupán egyetlen lényeges fejlemény történt: az FB elutasította a magyar állam kérelmét, s nem rendelte el a nagybányai üzem leállítását. Ma is ugyanazzal a ciános technológiával nyerik ki az aranyat a Transgoldnál, mint a balesetet megelőző időszakban.