Kedden kezdődik a Papa pere

2002.04.28. origo

Zárt ajtók mögött kezdődik kedden a Papa néven ismert Sándor István, Papa nyugállományú rendőr alezredesnek, az ORFK 1998-ban megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatósága (KBI) volt felderítő tisztjének büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A vádirat alapján Papa akár 12 évet is kaphat.

A Papát ügyészség kétrendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által egy esetben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel és hamis tanúzás bűntettére való felbujtással vádolja a 90-es évek második felében elkövetett cselekmények miatt. A vádirat alapján halmazati büntetésként akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható. Sándor István, a KBI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának tisztjeként kábítószer-ügyekkel, olajügyekkel és robbantásos bűncselekmények felderítésével foglalkozott az 1990-es években. A rendőrségtől saját kérésére 1998 júliusában távozott. Sándor István mindvégig következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat és a büntetőeljárást többször is koncepciósnak minősítette. Azt állította, hogy főnökei tudtak minden lépéséről és a vádként felhozott cselekmények során is csak kötelességét teljesítette. A Papa szerint a vele szemben álló bűnözői körök, az "olajos" alvilág lejárató kampánya juttatta őt hatósági segédlettel a vádlottak padjára. A büntetőeljárás fényt deríthet arra, hogy egy bűnözőnek álcázott, az alvilágba beépült és ott kulcsfontosságú információkat gyűjtő rendőr, vagy éppen egy rendőrnek álcázott bűnöző-e a Papa. A hatóságok azonban államtitokra hivatkozva 2086-ig titkosították az ügyet, a büntetőper tehát zárt ajtók mögött zajlik. Az ítéletet viszont nyilvánosan, bár az államtitok tiszteletben tartásával kell majd kihirdetni.

Hegedűs László ügyvéd, Sándor István védője érthetetlennek tartotta az ügy titkosítását és emiatt az adatvédelmi biztoshoz fordult. A hivatal jelenleg is vizsgálja a titkosítás jogszerűségét, indokoltságát. A Papa rendőri tevékenységével kapcsolatban a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata kezdett el vizsgálódni 1999-ben, majd feljelentést tett. A nyílt eljárást már az ügyészségi nyomozók folytatták le. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal emberei 2000. október 29-én vették őrizetbe Sándor Istvánt, egy nappal azelőtt, hogy az azóta már megszűnt parlamenti olajbizottság meghallgatta volna. Polt Péter legfőbb ügyész viszont a nyilvánosság előtt a leghatározottabban visszautasította, hogy az ügyészség "tőrbe csalta" az olajbizottságot Sándor István őrizetbe vételének időzítésével. Sándor István 2000. novemberben 7-én bilincsbe verve jelent meg az olajbizottság zárt ülésén, és a kiszivárgott hírek szerint több politikust összefüggésbe hozott az olajbűnözéssel. A rendőrtisztet csaknem fél évig, 2001. április 12-ig tartották fogva. A vádban foglalt bűncselekmények alapján helyi bíróság hatáskörébe tartozik a büntetőper lefolytatása, ám a Fővárosi Főügyészség, az ügy bonyolultságára és kiemelt jellegére hivatkozva, a Fővárosi Bírósághoz nyújtotta be a vádiratot 2001 szeptemberében.

Az ügyészség Sándor István mellett Cs. Imre rendőr alezredest, a várpalotai kapitányság egykori vezetőjét és négy civil személyt, P. Jánost, A. M. Alit, K. Lászlót és B. Róbertet vádolta meg az ügyben. A vádirat Sándor Istvánt illető, hivatali visszaéléssel kapcsolatos pontja szerint a rendőrtiszt egy rablási, emberölési ügyben akadályozta a büntetőeljárás sikeres lefolytatását, közreműködött abban, hogy a hatóságok ne tudják felderíteni a bűncselekményt, terhelő bizonyítékokat tartott vissza és ezzel jogtalan előnyt biztosított egyik jelenlegi vádlott-társának. Hegedűs László ügyvéd elmondta, hogy a vádpont M. János balatoni vállalkozó 1997-ben történt felrobbantásával függ össze. A hivatali visszaélés vádpontja tartalmazza azt is, hogy Sándor István vádlott-társával közösen cégeket alapított és 300 ezer forintot kapott. A Papa védője ezzel kapcsolatban közölte: tudomása szerint nem indult büntetőeljárás M. János halála kapcsán, így pedig érthetetlen az is, miképpen befolyásolhatta azt Sándor István.

A vesztegetéssel kapcsolatos vádpont szerint Sándor István félmillió forintot vett át azért cserébe, hogy meghiúsítsa egy súlyos közlekedési bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételét. A hamis tanúzásra felbujtás vádpontja pedig egy adócsalási üggyel áll összefüggésben. Hamis vád gyanújával egy másik büntetőeljárás is indult Sándor István ellen a Nógrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál 2001 szeptemberében. Az ügyvéd elmondta: ezt az eljárást időközben felfüggesztették, mert az egyik tanúnak nyoma veszett. A Fővárosi Bíróság tavaly a "bombagyárosként" ismerté vált Dietmar Coldo büntetőperében hallgatta ki tanúként Sándor Istvánt, csakúgy mint "társadalmi kapcsolatát", a más eljárásban erőszakos bűncselekményekkel gyanúsított Leonid Sztecurát, gúnynevén Loncsikot. Sándor István 27 évig volt rendőr. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon 1971-től 1989-ig, az ORFK-n pedig 1989-től 1998-ig teljesített szolgálatot. Sándor István felesége ügyész.