Az új munkaügyi tárca módosítaná a "cselédtörvényt"

2002.05. 3. MTI

A kormányalakítást követően az újonnan felálló Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium első feladatai között tervezik a Munka Törvénykönyvének (MT) módosítását. Az érdekképviseletek által csak "cselédtörvényként" aposztrofált jogszabály éppen azokat az elemeket veszítené el, amelyek miatt a negatív jelzőt elnyerte.

Az elmúlt kormányzati ciklusban megszületett új Mt rengeteg olyan jogosítványt ad a munkáltatók kezébe, amelyek alapján a munkáltató beleegyezése nélkül, egyoldalúan módosíthatóak a munkaszerződések, a munkavégzés feltételei. Ezektől az elemektől az új kormány a lehető legkorábbi időpontban kívánja megszabadítani a "cselédtörvényt" - jelentette ki az MTI kérdésére válaszolva Kiss Péter, az MSZP munkaügyi miniszter-jelöltje. A szocialista párt már az Mt elfogadása után megkezdte előkészíteni saját, a munkavállalók jogait hangsúlyosabban szem előtt tartó tervezetét. Így a várhatóan felálló koalíciós kormány első száz napja során mindenképpen a parlament elé kerül majd az Mt módosítását célzó normaszöveg.

A leendő munkaügyi miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy a munkáltatók az Mt keretein belül önálló jogot kapjanak a munkaszerződések, a foglalkoztatási szabályok egyoldalú változtatására. Ez a fajta szabályozás is elősegítette azt, hogy az elmúlt négy év során ellehetetlenedett a társadalmi párbeszéd Magyarországon. Az új kormányzat ezért elsőrendű feladatai közé sorolja a társadalmi párbeszéd helyreállítását is.

A következő három hónapon belül a Parlament elé kerülő Mt-módosítási tervezet szerint megváltoznának a munkavállalás alapvető szabályai is. A tervezet visszaállítaná a kötelezően vasárnapra eső heti pihenőnapot. Ugyanakkor újra megjelenne a jogszabályban a helyettesítés intézménye, amely a legutóbbi módosítás során került ki a törvényből. E szerint az a munkavállaló, aki huzamosabb ideig lát el saját feladata mellett más munkakört, helyettesítési díjra lesz jogosult. Az új MT visszaállítaná a munkáltatók számára a szakszervezeti tagdíjak levonásának kötelezettségét is. Ugyanakkor tovább erősítené a társadalmi párbeszédet az a módosítási javaslat, amely szerint a munkavállalók nagyobb rétegeit érintő intézkedések bevezetése előtt a reprezentativitással bíró érdekképviseletek előzetes véleményezési jogot kapnának. Amennyiben a munkáltató megszegné előzetes véleménykérési kötelezettségét, a szakszervezetek jogi úton érvényteleníthetnék a nem egyeztetett intézkedéseket - hangsúlyozta Kiss Péter.

A legfontosabb eleme az új tervezetnek azonban mindenképpen a munkáltató egyoldalú munkaszerződés-módosítási jogának megszüntetése. Ily módon a munkavállaló foglalkoztatásában beálló bármiféle változáshoz a dolgozó beleegyezése, és szabályos - minkét fél egyetértését megkövetelő - munkaszerződés-módosítás lesz szükséges.

Az elmúlt négy év során a kormányzat minden eddiginél nagyobb mértékben csorbította a munkavállalói jogokat, így azok mihamarabbi visszaállítása az új kormány kiemelt feladatai közé tartozik - jelentette ki a leendő munkaügyi miniszter.