Washington, 2001. január 25. (MTI) – A kelet-európai országokban a rendszerváltás óta eltelt egy évtizedben a roma lakosságot hátrányos megkülönböztetés, rasszista motivációjú erőszakos cselekmények sora, a rendőri erő aránytalan, túlzott alkalmazása, egyes esetekben pedig az állampolgárság megtagadása is sújtotta – hangsúlyozta szerdán Washingtonban, a Woodrow Wilson tudományos központban tartott előadásában Erika Schlager.
Az amerikai kongresszus európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságának a nemzetközi jogi tanácsadónője, a roma kérdés elismert amerikai szakértője Romániát és Szlovákiát emelte ki olyan országként, ahol kirívó példák voltak az indokolatlan rendőri razziákra a cigány lakosság körében. Az állampolgárság megtagadását illetően a Cseh Köztársaság által Csehszlovákia kettéválását követően érvényesített gyakorlatot tette szóvá.
A szakértőnő Magyarországgal kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra az eljárásra, hogy a roma gyerekeket gyakran a szellemileg visszamaradottak oktatására hivatott iskolákba irányítják át, és ezzel mintegy elszigetelik őket – olyan esetekben is, amikor a szóban forgó gyerekek szellemileg egyáltalán nem visszamaradottak.
Erika Schlager a romákkal szembeni előítéletek verbális megnyilvánulásai között példaként idézte Csór polgármesterének a kijelentését, miszerint “a zámolyi romáknak nincs helyük az emberi lények között”. Ugyancsak szóvá tette Orbán Viktor egyik azon kijelentését, amelyben a magyar miniszterelnök a “keményebb munkát” szorgalmazta, a menedékkérő romákkal összefüggésben.
Az amerikai szakértőnő szerint a térség országainak közszolgálatában mindössze néhány elkötelezett személyiség igyekszik alapvetően javítani a helyzeten. E személyiségek közt említette a cseh Petr Uhlt, a szlovákiai Csáky Pált, illetve a romániai Eckstein-Kovács Pétert. Megjegyezte, hogy az utóbbi időben a roma polgárjogi mozgalmak működésében megjelent a transznacionális összefogás eleme. A jövőben e mozgalmak várható hangsúlyai – vélekedett Erika Schlager – a politikai megszerveződés erősödése mellett a romák saját nyelvének ápolására, az ezt előmozdító tevékenységekre tolódhatnak át.
Schlager adatai szerint a Kanadában menedéket keresett kelet-európai romák háromnegyede meg is kapta az üldöztetés ellen menekülő személyeknek kijáró politikai menekült jogállását. Ami azonban a nyugat-európai országok hozzáállását illeti – jegyezte meg -, e tekintetben nagy fokú álszentség tapasztalható.
