Négy év alatt fokozatosan 25 százalékkal akarják javítani a fizetések vásárlóerejét
Az Európai Unió béreihez történő felzárkózást a közalkalmazottak 50 százalékos keresetemelésével, a személyi jövedelemadó-tábla módosításával kezdi meg az új kormány. Kiss Péter, a leendő munkaügyi tárca vezetője a sajtótájékoztatón Filló Pállal, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elnökével közösen ismertette a szakterület legfontosabb tennivalóit, miután találkoztak az országos szakszervezeti szövetségek képviselőivel.
Kiss Péter elmondta: négy év alatt fokozatosan 25 százalékkal kívánják javítani a fizetések vásárlóerejét, az ütemezéssel évente az ország gazdasági teljesítményéhez igazodva.
Az aktuális feladatok között említette a közalkalmazotti illetménytábla módosítását, az A1-es fokozatot a minimálbér szintjére kívánják emelni. Ehhez igazodik majd a többi besorolás. Az F1-es diplomás alapfokozatnál 97.500 forint lesz a minimális kereset.
Kiss Péter szólt arról, hogy a tárca a szociális partnerekkel közösen készíti majd elő az érdekegyeztető fórumok megújítását, tartalmi kibővítését. Terveik szerint ősz elejére már hatékonyabb, új keretek között folyhat az országos érdekegyeztetés, a társadalmi párbeszéd. Addig is a jelenlegi Országos Munkaügyi Tanácsban és szakbizottságaiban a kormányzat megállapodásokra törekvő, érdemi tárgyalásokat kíván folytatni. A másik fórum, a Gazdasági Tanács fenntartásáról is a szociális partnerekkel közösen döntenek majd.
A munkaügyi tárca leendő vezetője első intézkedéseik közé sorolta a Munka törvénykönyve módosításának előkészítését. Mint mondta: a legutóbbi, 2001-es módosításból fenntartják a változások 90 százalékát, mert azok az uniós jogharmonizációt szolgálták. A változások további 10 százalékát viszont elvetik, mert ezek igen hátrányosak a munkavállalóknak, a szakszervezeteknek.
Kiss Péter példaként említette: a Munka törvénykönyvének garantálnia kell, hogy a heti két pihenőnapból az egyik vasárnapra essen. Megoldást keresnek a korengedményes nyugdíjazás ügyére, javasolják az üzemi tanácsok kollektív szerződéskötési jogának megszüntetését, a szakszervezetek érdekérvényesítő szerepének erősítését, a fel nem használt szakszervezeti munkaidő-kedvezmény pénzbeli kifizetésének ismételt kötelező jellegét, valamint több más, a munkaadói erőfölényt kiegyenlítő változtatást.
Filló Pál megemlítette: a minimálbér-emelés kompenzációjára a Munkaerőpiaci Alapból tervezett 15 milliárd forint hiányozni fog a különféle foglalkoztatási programok finanszírozásából. Ezért megfelelő forrásokat kell mielőbb felkutatni ennek pótlására.
Kiss Péter megjegyezte: többszörösére kívánják növelni a közmunkaprogramokra a korábbi időszakban felhasznált évi kétmilliárd forintot. Alapvető problémának nevezte, ha csak a regisztrált munkanélküliek 300 ezer körüli létszámához igazítanák a programokat, a finanszírozást. A munkaerő-piactól távollévők száma ennél jóval több, eléri a 950 ezret – mutatott rá Kiss Péter. Közülük 500-600 ezren megfelelő feltételek esetén munkát is vállalnának. Mindez nem csupán az egyének helyzetének javítása miatt lenne fontos, de többen vennének részt így a társadalmi tehervállalásban, a társadalmi költségek finanszírozásában. Ennek révén pedig tovább lehetne csökkenteni az adókat a járulékokat – hangsúlyozta Kiss Péter.
