Az elmúlt négy év jogalkotási mérlege azt mutatja, hogy az Igazságügyi Minisztérium meghatározó részt vállalt a törvény-előkészítésben, és második a tárcák között a kormányzati ciklusban benyújtott 72, valamint az elfogadott, illetve kihirdetett 55 törvényjavaslatot tekintve – jelentette ki Dávid Ibolya az MTI-nek nyilatkozva.
Az igazságügy-miniszter hangsúlyozta: az általuk benyújtott törvényjavaslatok többsége a parlamentben közel 90 százalékos támogatást kapott.
Dávid Ibolya emlékeztetett: a polgári kormány szigorú büntetőpolitikáját érvényesítve célul tűzte ki, hogy szűküljenek a bűnelkövetés esélyei, legyen határozott a bűnüldözés, hatékony az igazságszolgáltatás és legyen következetes a végrehajtás.
– E koncepció jegyében szigorítottuk a Büntető törvénykönyv rendelkezéseit, illetve stratégiai irányváltás történt a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésben – mondta a miniszter.
Kifejtette: szigorúbbá váltak a büntetéskiszabási szabályok, a Btk. módosításával megteremtették a ténylegesen életfogytig tartó büntetés lehetőségét, határozottan felléptek a kábítószerrel való visszaélés ellen és hangsúlyt helyeztek a maffiaszervezetek pénzügyi-gazdasági hátterének ellehetetlenítésére, továbbá kiteljesedett a korrupciós bűncselekmények elleni fellépés.
Dávid Ibolya kiemelte, hogy a büntetőpolitika szigorítása a büntetések végrehajtására is kiterjedt, a börtönből való eltávozás rendszabályainak módosításával elejét vették annak, hogy a veszélyes bűnözők visszaéljenek ezzel a lehetőséggel és újabb bűncselekmény elkövetésére nyíljon alkalmuk.
– A büntetőpolitika hatékony érvényesítése ma már elképzelhetetlen az ügyészség kormány alá rendelése nélkül, de az ehhez szükséges alkotmány- és törvénymódosításokat a politikai bizalom hiányára hivatkozva az MSZP és az SZDSZ megakadályozta – jegyezte meg a miniszter.
Jelezte: az ügyészségről szóló törvény átfogó módosításával, az ügyészség nyomozati jogkörének bővítésével, a titkos nyomozási módszerek alkalmazásának lehetőségével teremtették meg annak a feltételeit, hogy az ügyészség a jövőben hatékonyan tudjon fellépni az állampolgári jogok védelmében, a korrupció és a feketegazdaság elleni küzdelemben.
Elmondása szerint kiemelt feladata volt a tárcának az új Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) és az új Büntető törvénykönyvnek az előkészítése: a Ptk. koncepciójának vitaanyaga elkészült, szakmai, társadalmi egyeztetése folyamatban van, és körvonalazódtak a Btk. átfogó reformját megalapozó szabályozási elvek.
Dávid Ibolya szólt arról, hogy a jogalkotás egyik súlypontjának tekintették a nemzeti érzés erősítését; ennek szellemében készítették elő az államalapításhoz kötődő emléktörvényeket, a nemzeti jelképek használatát szabályozó törvény módosítását, valamint a magyar nyelv védelméről szóló jogszabályt.
A társadalmi béke és igazságtétel körébe tartózó törvényekről szólva megemlítette a 95 százalékos parlamenti támogatottsággal elfogadott, az 1956-os elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényt.
A miniszter szerint az igazságtétellel kapcsolatos jogalkotás addig nem tekinthető lezártnak, amíg nem kerül sor – az Alkotmánybíróság döntéséből adódóan – az élet elvesztéséért járó kárpótlás összegének újraszabályozására. Álláspontja szerint ennek a törvényjavaslatnak az elsők között kell az új Országgyűlés elé kerülnie.
– A kommunista hatalom áldozatainak kívántunk emléket állítani a váci rabtemető kegyeleti parkká, illetve a Kisfogház emlékhellyé alakításával – mondta Dávid Ibolya.
Hangsúlyozta: nemcsak azt tekinti a tárca feladatának, hogy a jogalkotásban részt vegyen, hanem azt is, hogy a jogok érvényesítésében, az igazság érvényre juttatásában is aktív támogatást nyújtson az állampolgároknak. Ennek jegyében építették ki az IM jogsegélyrendszerét, amely egyelőre 6 vidéki településen kihelyezett minisztériumi ügyfélszolgálat formájában működik; emellett 22 településen létesítettek antidiszkriminációs ügyfélszolgálati irodát azok számára, akik úgy érzik, hogy valamelyik kisebbséghez való tartozásuk miatt szenvedtek sérelmet.
Dávid Ibolya úgy véli, hogy a büntetés-végrehajtás területén – az öröklött súlyos állapotok ellenére – sikerült megállítani a negatív folyamatokat, stabilizálódott a büntetés-végrehajtás pénzügyi helyzete, néhány területen előrelépés is történt.
Jelezte, a büntetés-végrehajtási intézetekben továbbra is nagy a zsúfoltság, annak ellenére, hogy nőtt a férőhelyek száma: 2000-ben átadták az előzetes letartóztatatásban lévők fogva tartására szolgáló Venyige úti intézményt, és megkezdődött a Veszprém megyei új büntetés-végrehajtási intézet kivitelezése, továbbá befejeződött Szegeden, Szolnokon és Szirmabesenyőn az új férőhelyek kialakítása.
A miniszter megemlítette a börtönlelkészi szolgálatok segítő munkáját, a börtönmissziós tevékenység folyamatos működését, valamint a börtönökben kialakított ökumenikus kápolnákat és imatermeket.
Dávid Ibolya elmondta, hogy a tárca négyéves munkájáról szóló értékelés hozzáférhető, olvasható az interneten.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapja: http://www.im.hu
