Nagy szerencse, hogy Orbán Viktor most tette ezt a nyilatkozatot és nem akkor, mikor még teljes jogkörben volt – jelentette ki Bárándy Péter igazságügyi miniszter-jelölt a miniszterelnök kijelenteésvel kapcsolatban, mely szerint a jelenlegi kormányfő a móri tragédia után megváltoztatta a halálbüntetéssel kapcsolatos korábbi elutasító véleményét. Bárándy Péter a halálbüntetésről szólva úgy fogalmazott: a világ nem e felé halad.

Tizennégy igen szavazattal tizenhárom ellenében támogatta Bárándy Péter kinevezését az igazságügyi tárca élére az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén. Bárándy Péter bizottsági meghallgatásán miniszteri feladatai között az első helyre sorolta a bírósági rendszer működésével kapcsolatos teendőket.

A miniszterjelölt szerint a bírósági költségvetés alapjául az az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) előterjesztése szolgál majd, a bírák körében pedig az egyszeri fizetésemelésen túl kiszámíthatóbb, inflációhoz kötött, a kormányzati elképzelésektől független rendszer bevezetését tartotta szükségesnek. A büntetőpolitikáról szólva Bárándy Péter hangsúlyozta: nem a szigorítás-enyhítés fogalma, hanem a hatékonyság kategóriája mentén kell újragondolni a problémát.

Bárándy Péter a halálbüntetésről szólva úgy fogalmazott: a világ nem e felé halad. Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnök szerda reggeli interjújának azzal a részletével kapcsolatban, mely szerint a jelenlegi kormányfő a móri tragédia után megváltoztatta a halálbüntetéssel kapcsolatos korábbi elutasító véleményét, Bárándy úgy fogalmazott: nagy szerencse, hogy Orbán Viktor most tette ezt a nyilatkozatot és nem akkor, mikor még teljes jogkörben volt. – Egy ilyen kijelentés önmagában kétségessé teheti az ország uniós csatlakozását. Felháborítóan felelőtlen viselkedés – fogalmazott Bárándy Péter.

A bizottsági meghallgatás során a jelölt az uniós csatlakozás szempontjából is elkerülhetetlennek nevezte, hogy a következő ciklus idején módosuljon az alkotmány. Bárándy Péter ugyancsak az EU-integráció miatt tartja szükségesnek az üzleti titok jogi újrafogalmazását, a választási, a jogalkotási, a környezetvédelmi és a közbeszerzési jogszabály módosítását, az antidiszkriminációs és a lobbitörvény megalkotását, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását.