Az adónyomozók valószínűleg a vámhatóság nyomozati részlegéhez kerülnek, bár még nem tudni pontosan, mi lesz velük az adóhivatal bűnügyi igazgatóságának megszüntetése után.

Az elképzelések között szerepel, hogy esetleg a pénzügyminiszter irányítása alatt álló új pénzügyi nyomozó szervezetet hoznak létre. Más tervek szerint a csaknem 400 adónyomozó a rendőrség tagjává válna. A pénzügyi tárca leendő vezetője azt szeretné, ha az adófelügyelők a vámosokhoz kerülnének.

Még nem dőlt el, mi legyen az adónyomozókkal, miután az őket foglalkoztató hivatal, az APEH Bűnügyi Igazgatósága megszűnik. A szervezet felszámolására a szocialisták választási programjukban ígéretet tettek, és ezt sürgeti az is, hogy az igazgatóságnak január 1-jétől nem lesz joga titkosszolgálati eszközöket alkalmazni. (Erről egy alkotmánybírósági határozat szól.) Márpedig – mondják a szakértők – a titkosszolgálati eszközök, lehallgatás, megfigyelés, nélkül mit sem ér az adónyomozói munka, mert többnyire olyan bűncselekményeket kell felderíteniük, amelyek a külső szemlélő számára láthatatlanok.

Az már biztosnak látszik, hogy az adónyomozók nem veszítik el munkájukat szervezetük megszüntetésével. Rájuk – mint szocialista körökhöz közel álló forrásaink emlékeztettek – speciális szaktudásuk miatt is szükség van, hiszen az ügyek többségében nemcsak a nyomozati eljárásokat, hanem az adó- és cégszabályokat is ismerni kell.

Sorsuk azonban egyelőre bizonytalan, a jelenlegi három elképzelés valamelyike szerint dől majd el. Az első terv szerint a igazgatóság munkatársai a rendőrséghez kerülnének át. E megoldás ellen szól, hogy az adónyomozók speciális szaktudása “beleveszne” az óriás szervezetbe.

A második variációban az adónyomozók csoportját összevonnák a vám- és pénzügyőrség nyomozati szervezetével.

Az ellenérv szerint az APEH-nyomozóknak nehézséget okozna, hogy egy teljesen más rendszerben működő szervezetbe kellene betagozódniuk, amely a könnyebben látható bűncselekmények (csempészés, olajszőkítés) felderítésére szakosodott, és nem a bonyolultabb, főként jogi kérdéseken alapuló esetekre. Előnye viszont, hogy ebben az esetben minden törvénymódosítás nélkül alkalmazhatók volnának a titkosszolgálati eszközök a pénzügyi nyomozásban: ez a jog a vámőrség nyomozóit megilleti.

A harmadik lehetőség egy új pénzügyi nyomozati szervezet létrehozása lenne. Az elképzelések szerint ez a pénzügyminiszter felügyelete mellett működne, és minden pénzügyi jellegű bűncselekménnyel foglalkozna. Ilyen az adócsalás mellett a csődbűntett és a számviteli fegyelem megsértése. Ehhez a szervezethez tartoznának az értékpapírral elkövethető visszaélések – mint például a bennfentes tőzsdei kereskedelem – vagy a jelenleg a vámhatósághoz tartozó bűncselekmények is. Ilyen jellegű szervezet működik például Olaszországban. Előnye, hogy megmaradna a speciális tudást követelő adó- és pénzügyi nyomozói munka függetlensége. Hátránya viszont, hogy a szervezet létrehozásához törvényt kell módosítani, s valószínűleg olyan szabályokat is, amelyek megváltoztatásához kétharmados többség szükséges a parlamentben.

László Csaba, pénzügyminiszter-jelölt keddi bizottsági meghallgatásán két variációt említett: azt, hogy az adónyomozók a rendőrséghez kerülnek át, illetve azt, amely szerint a vámosok vennék át őket. (Vélhető tehát, hogy a pénzügyi szupernyomozó-hatóság terve lekerült a napirendről.) A jelölt szavaiból az is kiderült, hogy ő a második megoldás híve.

Az adónyomozók – amint az APEH most megjelent évkönyvéből kiderül – tavaly sikeres évet zártak. A hatóság több mint húszmilliárd forint értékű bűncselekményt tárt fel – ennyi a befejezett nyomozásokban megállapított elkövetési érték -, ami kétszerese a tavalyelőttinek. A mintegy 400 fővel működő intézmény 2001-ben 7643 bűncselekményre derített fényt, 2558 nyomozást fejezett be, és 4889 gyanúsított felelősségre vonására tett javaslatot. A legtöbb munkát az adó- és társadalombiztosítási csalások adták, ilyen bűncselekményből több mint ötezret tárak fel a nyomozók, összesen több mint 12 milliárd forint értékben. Tavaly – áll a statisztikában – jelentősen emelkedett a csődbűntettek száma.