Egy keddi határozat alapján egyelőre nem kell az amerikai internetes rádióadóknak kifizetniük a korábban megállapított 0,14 cent jogdíjat dalonként és hallgatónként.

Az 1998-as digitális szerzői jogi törvényben rögzített szabályozás miatt a kisebb adók egyszerűen nem tudnának tovább működni. A csaknem négy éve tartó huzavona ezzel azonban még nem zárult le, végleges döntés egy hónap múlva várható.

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár vezetője, James Billington kedden elvetette azt a javaslatot, melynek alapján az internetes rádióknak dalonként és hallgatónként 0,14 cent jogdíjat kellene fizetniük a sugárzásért – adta hírül a News.com. (Az Egyesült Államokban a Copyright Office, azaz a szerzői jogi hivatal a Kongresszusi Könyvtár egyik alegysége.) Ez a díj egy 1000 fős hallgatótábor esetében – egy óra alatt 15 lejátszott dallal számolva – óránként körülbelül 21 dollár kiadást jelente a rádióadóknak. A díjakkal kapcsolatos végső döntés június 20-án várható.

Lehúzhatják a rolót?

A javaslat miatt a kisebb cégek demonstrációba kezdtek. Ennek része volt a múlt hónapban megtartott “Csend napja” is, melynek keretében több száz webrádió szüneteltette a sugárzását egy napig. A rádiók Washingtonban is elkezdtek lobbizni arra hivatkozva, hogy a megállapított jogdíj miatt egyszerűen be kellene szüntetniük a működésüket.

Négy éve vitatkoznak

A webcasting, vagyis az internetes adássugárzás jogdíjai körüli vita immár negyedik éve folyik. Az 1998 októberében elfogadott Digital Millenium Copyright Act, a digitális szerzői jogi törvény ugyanis arra kötelezi az internetes rádiókat, hogy a lemezkiadóknak is fizessenek jogdíjat a lejátszott zeneszámok után. Amerikában ugyanis – csakúgy, mint számos más országban – a hagyományos rádióadók nem fizetnek az egyes zeneszámok után jogdíjat, mivel a zenék sugárzásának promóciós értéke is van. Kompenzálásként a bevételeik meghatározott százalékát adják át.

Az amerikai hanglemezkiadók szövetsége (RIAA) keddi állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat elutasításával az ügy még nem zárult le. A RIAA szerint a javasolt jogdíjak méltányosak, és ezek önmagukban még nem visznek csődbe egy rádióadót. A szövetség egyébként kevesli a 0,14 centes összeget, és várja azt az időt, amikor az előadókat és a kiadókat “végre megfizetik a zenéjükért”.

A RIAA álláspontja mögött “a letöltés lopás” filozófiája bújhat meg, hiszen továbbra is azzal érvelnek, hogy a webrádiók (mp3-mal együtt, Kazaa-stul, Morpheus-ostul) a lemezcégek eladásait kurtítják meg. A rádiók ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a webes sugárzás gyakorlatban nem különbözik a hagyományos rádiózástól, ráadásul az adás nem is rögzíthető. Amennyiben valaki mégis meg tudja oldani a rögzítést (meg lehet), akkor sem jut jobb minőségű felvételhez, mintha kazettára venne fel egy FM rádióadást.

Bevételhányadot fizetnek a magyar webrádiók

Magyarországon a rádióknak a már nyilvánosságra hozott zeneművek sugárzásáért költségvetési támogatásuk 1%-ának, előfizetői díjbevételeik 2%-ának, valamint reklám- és szponzorációs bevételeik 4%-ának megfelelő együttes összegű szerzői jogdíjat kell fizetni. Az így meghatározott, de legalább havi 6000,- Ft jogdíjat kötelesek befizetni a csak weben sugárzó rádiók is. Simulcasting esetén, azaz ha egy éterben sugárzó adó neten is hozzáférhetővé teszi az adását, az előbbieken kívül a bevételeinek további 5%-a megy el jogdíjköltségekre.