Hirtelen kiengedtek a börtönből több, előzetes letartóztatásban levő személyt. Mindez véletlen, vagy pedig hatással van a politikai vetésforgó az igazságszolgáltatás működésére?
Most hazamegyek és jól körülnézek; a bent töltött hónapok alatt súlyosan eladósodtam, fel kell támasztanom a cégemet – e szavakkal kommentálta a múlt héten született elsőfokú bírói ítéletet Tasnádi Péter, aki több mint 2,5 évet töltött előzetes letartóztatásban Magyarország első maffiaperében. Tasnádit első fokon 4,5 év börtönre ítélték.
A Tasnádi esetében is alkalmazott előzetes letartóztatás valójában olyan eszköz, amellyel a mindenkori hatalom tud kommunikálni a választópolgárok felé: senki sem úszhatja meg, senki sem áll a törvények fölött. Vélhetően ezért hurcolták “pórázon” Szabadi Bélát vagy Székely Zoltánt, s ezért helyezték előzetes letartóztatásba a Concordia vezetőjét. Az előzetes letartóztatás alkalmazásával azonban óvatosan kell bánni, hiszen előrehozott büntetés jellege van. Mivel jogerős bírói ítélet nélkül tartanak valakit fogva, jogállamban csak indokolt esetben szabad alkalmazni.
Magyarországon azonban az előzetes letartóztatás feltételei gumiparagrafusoknak számítanak, s általános vélemény ügyvédi körökben, hogy könnyen vissza is lehet velük élni. Nemigen tud mit lépni a jogi képviselő, ha védencét arra hivatkozva helyezik rács mögé a nyomozás során, hogy szabadlábon hagyása meghiúsítaná a büntetőeljárás sikerét, vagy azért, mert a várható büntetés nagysága miatt szökésétől, elrejtőzésétől kell tartani…..folytatás a FigyelőNeten.
Függő játszmák:
- A vecsési számlagyár
- Országimázs központ
- Szabadi-dosszié
- Concordia-ügy
- Székely Zoltán pere
- Várhegyi ítélete
- Synergon-akta
