Washingtont bírálja az Amnesty

2002.05.29. NOL - Népszabadság Online

Nyilvánosságra hozták az emberjogi szervezet éves jelentését

Az Amnesty International (AI) kedden nyilvánosságra hozott éves jelentésében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy elszigeteltségben tartják azt a mintegy 1200 főt, akiket az amerikai hatóságok a tavaly szeptember 11-i merényletek után tartóztattak le. Ugyancsak az Egyesült Államokat bírálja a nemzetközi emberjogi szervezet a halálbüntetés gyakori alkalmazása miatt. Adatai szerint 2001-ben 63 férfit és 3 nőt végeztek ki, köztük szellemi fogyatékosokat és olyanokat, akik tettük elkövetésekor még kiskorúak voltak.

A szervezet szerint megkerüli a pártatlan bíráskodás nemzetközi normáit az az amerikai kongresszus és a brit parlament által elfogadott törvény, amely különleges katonai bizottságokat állított fel a nemzetközi terrorizmussal való kapcsolatokkal gyanúsítható külföldiek feletti ítélkezésre. Ugyanígy cselekedett szeptember 11. után az ENSZ bosznia-hercegovinai békefenntartó egysége (SFOR) is. Ugyanakkor az AI emlékeztet arra, hogy annak idején maga is elítélte a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni terrortámadásokat.

Az Amnesty vizsgálatot kért olyan incidensek ügyében, amelyek során amerikai katonák és szövetségeseik Afganisztánban civileket öltek meg az Oszama bin Laden elleni hajtóvadászat ürügyén, továbbá a Kale-Dzsangi afgán börtönben meghalt tálib foglyok ügyében is. Ugyanakkor a jelentés megemlíti a tálibok gyilkosságait, embertelen, megalázó törvényeit is, amelyekkel főleg a nőket fosztották meg alapvető jogaiktól.

Az AI úgy tudja, hogy az Egyesült Államokban a rendőrök gyakran bántalmazzák az őrizeteseket; sűrűn elfordul, hogy indokolatlanul használják fegyvereiket, elektromos kényszerítő eszközöket, könnyfakasztó és bénító gázokat alkalmaznak a felnőtteknek és kiskorúaknak fenntartott börtönökben egyaránt.

A jelentés aggasztónak nevezi az emberi jogok helyzetét a közel-keleti, közép-keleti és észak-afrikai országokban. Megemlíti az Izraelben és a palesztin területeken elkövetett gyilkosságokat: 460 palesztint öltek meg tavaly, köztük 79 gyermeket, és 187 izraeli esett áldozatul merényleteknek, közülük 36 volt a gyermek.

Irakban továbbra is gyakran alkalmazzák a halálbüntetést, a politikai foglyokat rendszeresen kínozzák. Szaúd-Arábiában legalább 79 embert végeztek ki. A szaúdi királyságban az igazságszolgáltatás titkos, és nem engedélyezik a pártok működését. Több száz fiatalt ítéltek korbácsolásra, a nőket továbbra is súlyos diszkrimináció sújtja, és letartóztattak több olyan személyt, akit politikai vagy vallási tevékenységgel gyanúsítottak.

Az afrikai országokban továbbra is több millióan szenvednek a belháborúktól és a politikai elnyomástól. Az AI külön kiemeli a politikai nyomás légkörében megtartott márciusi zimbabwei elnökválasztást, amelyet követően 17 ezren kényszerültek elmenekülni az országból Robert Mugabe győzelme miatt. Ugyancsak megemlíti azt az 5 millió szudánit, akik saját földjükön váltak menekültté. A latin-amerikai országok közül Kolumbiában a hadsereg és a különböző félkatonai szervezetek 4000 civilt öltek meg, 300-an eltűntek, a gerillák pedig több mint 1700 embert raboltak el. Mexikótól Peruig a biztonsági erők részéről ma is gyakori a kínzás, és ezekben az országokban rendszeresen zaklatják az emberi jogi aktivistákat és azokat az újságírókat, akik a jogsértések után nyomoznak.

Az ázsiai országok közül Kínában még mindig igen magas a kivégzések aránya: tavaly 2500 emberen hajtották végre a legsúlyosabb ítéletet. A pekingi kormány a nemzetközi terrorizmus elleni harcot ürügyül használta fel az ellenzék minden eddiginél keményebb letörésére. Kasmírban havonta legalább 100 civil esik áldozatul a muzulmán szakadárok és az indiai katonák összecsapásainak.

Európában gyakoriak a rendőrségi kínzások Litvániától Spanyolországig. Az orosz hadsereg az emberi jogok súlyos megsértésével vádolható a Csecsenföldön elkövetett tettei miatt. Az Amnesty adatai szerint legalább 160 ezren kényszerültek a konfliktus miatt táborokba Csecsenföldön és a szomszédos Ingusföldön. A jelentés szerint fokozódik a földrészen a rasszizmus, a kisebbségek elleni fellépésekről érkeztek beszámolók Finnországtól Olaszországig sok helyről.

Magyarországnak a rendőrségnek az egyes, különösen a roma őrizetesekkel szembeni túlkapásait rója fel a jelentés, valamint azt, hogy elkülönítették a Magyarországra érkező afgán menekülteket és menedékjogkérőket, és szigorúbb korlátozásokat vezettek be velük szemben, mint más külföldiekkel szemben.

  • kapcsolódó anyagok
AMNESTY INTERNATIONAL