Vádemelési javaslattal fordult ifj. Hegedűs Lórántnak, a MIÉP alelnökének tavaly a párt XVI. kerületi Ébresztő című lapjában írt cikke nyomán, közösség elleni izgatás bűntette miatt, a Központ Ügyészségi Nyomozó Hivatal kedden az illetékes kerületi ügyészséghez.

Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Népszabadság értesülését megerősítve, csütörtökön az MTI-nek elmondta: ifj. Hegedűs és a felelős szerkesztő Metes György ellen élt vádemelési javaslattal a nyomozó hivatal. A vádemelésről a kerületi ügyészség dönt.

A magánszemélyek feljelentése alapján tavaly szeptemberben megindult nyomozás kiterjedt arra is, hogy az inkriminált írást hosszan idézték a Pannon Rádióban, illetve védelmébe vette a Magyar Fórum című hetilap Magyar szemmel című rovatának egyik írása is.

A kedden lezárult nyomozásnak a Pannon Rádióban, valamint a Magyar Fórumban közzétettekkel kapcsolatos megállapításairól azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyészségi szóvivő. A közösség elleni izgatás bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a büntető törvénykönyv szerint.

Ifj. Hegedűs Lóránt az előző ciklusban a MIÉP országgyűlési képviselője volt, így ellene csak azt követően indulhatott meg az eljárás, hogy mentelmi jogát az ügyészség kezdeményezésére januárban felfüggesztette az Országgyűlés.

A MIÉP XVI. kerületi Ébresztő című lapjában tavaly megjelent Keresztyén Magyar Állam című írásában ifj. Hegedűs többek között azt írta: “… a galíciai jöttmentek hada … nácikat is nem egyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba … Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!”.

Az írás nyomán személyiségi jogi jogsértés, az emberi méltóság megsértése miatt polgári pert is kezdeményezett egy magánszemély ifj. Hegedűs, a MIÉP, illetve Csurka István, a párt elnöke ellen, ám a elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A nem jogerős ítélet szóbeli indoklása szerint a jelenlegi magyar joggyakorlatban nem elfogadott az, hogy egy közösséget ért támadás esetén a közösség egyik tagja a saját nevében kérjen jogvédelmet a bíróságtól.

– Ebben a kérdésben az egzakt határokat nem a bíróságnak, hanem a jogalkotásnak kell megvonnia – jegyezte meg a bíró.

A bíróság leszögezte azt is, hogy a keresetet a felperes kereshetőségi jogának hiányában, tehát eljárásjogi okból utasította el. Így érdemben, tartalmilag nem is vizsgálta a kifogásolt cikket, és a kereset elutasítása a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a bíróság helyeselné az abban foglaltakat.