A román politikai pártok alapvetően eltérő véleménnyel, a román sajtó pedig egyöntetű elutasítással fogadta, hogy a román szenátus megszavazta a válaszadás jogáról és a helyreigazítási kötelezettségről szóló rendkívül vitatott törvény tervezetét.

Az írott sajtóra és a hírügynökségekre vonatkozó törvény kezdeményezője Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter volt, aki a kezdeményezést követő viták során egy “tréfásnak” szánt nyilatkozatában arra figyelmeztette az újságírókat, hogy “az élet rövid, az egészség pedig drága kincs”.

A miniszter később elnézést kért nyilatkozatáért, de az a meggyőződése nem változott, hogy Románia “demokratikusabb lesz a törvénnyel, mint nélküle”. A miniszter meggyőződését osztották a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Nagy-Románia Párt szenátorai, így a szenátus csütörtökön elsöprő többséggel megszavazta a törvény tervezetét. A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt szenátorai nemmel szavaztak.

A törvény részletesen előírja, hogy mindazok a természetes személyek, akik úgy érzik, hogy jó hírnevüket veszélyeztette a sajtó, milyen formában jogosultak válaszadásra, illetve helyesbítés kérésére.

A jogszabály szerint az írott sajtó köteles a választ, illetve a helyesbítést közzétenni, a sértett fél kérésére ugyanazon a helyen és ugyanolyan formában. A válaszadás jogának elutasítása esetén a bíróság kötelezheti az érintett sajtóorgánumot a közlésre 25 millió lejtől 100 millió lejig terjedő bírság kiszabása mellett.

A törvény szenátusi változata azt is kimondja, hogy a sértett fél akkor is polgári bírósághoz fordulhat elégtételért, ha sikerrel élt a válaszadás jogával.

A válaszadás, illetve a helyesbítés kérésének joga akkor illet meg valakit, ha a sajtó “valótlan állítást” közölt róla. A törvény nem tér ki arra, hogy mi különbözteti meg a valótlan állítást az újságírói véleménytől. Ioan Mircea Pascu a szenátusi vitában egyebek között azzal érvelt, hogy jelenleg nincs módja válaszolni arra, ha a sajtó azt írja róla: “rövid az emlékezete”.

A pénteki román lapok – pártállástól függetlenül – antidemokratikusnak, a sajtószabadságot durván sértőnek minősítették a szenátusban megszavazott tervezetet. Volt lap, amely azt is bemutatta, hogy miként nézhet majd ki hamarosan az újság, amelynek címoldalát teljesen megtöltik a jó hírükben megsértett politikusok, közéleti személyiségek, csalás és korrupció miatti vizsgálatok alatt álló személyek válaszai.

A tervezetet korábban más – némileg enyhébb – formában fogadta el a képviselőház, ezért a két változatot egyeztetni kell, hogy törvény születhessen belőle. A Nemzeti Liberális Párt már bejelentette, hogy a válaszadás törvényének elfogadása esetén nemzetközi fórumokhoz fordul a sajtószabadság megsértése miatt.