Hágai törvényszék - titkos Milosevic-utasítás

2002.06.20. stop!

Megkérdőjelezhető annak a titkos dokumentumnak a hágai Nemzetközi Törvényszék előtti használhatósága, amelyben Slobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb elnök annak idején ellenőrzése alá vonta a szerb állambiztonsági szolgálatot - vélte a Vreme című szerb hetilap.

A jugoszláv kormány csütörtökön oldotta fel az 1997-ben kelt dokumentum titkosságát, és az iratot át kívánja adni a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai testületnek, amely háborús bűnök vádjával eljárást folytat Milosevic ellen. A Vreme legfrissebb számában a témának szentelt terjedelmes írásában emlékeztetett rá, hogy a hágai törvényszék nyomozói múlt pénteken szerb rendőri biztosítás mellett Jovica Stanisic volt szerb állambiztonsági vezető belgrádi lakásán kívántak kutatni a dokumentum után, ám kiderült, hogy a belgrádi hatóságok által az irattárakban hiába keresett okmány addigra visszakerült a hatóságokhoz.

A dokumentum jelentőségét mindenekelőtt az adja, hogy bizonyítékként szolgálhat Milosevic perében és megerősítheti parancsnoki felelősségét. Az 1997-ben kelt dokumentumban (amely egyfajta rendelet) az áll, hogy Milosevic kivonta a szerb állambiztonsági szolgálatot a szerb belügyminisztérium hatásköréből és saját közvetlen ellenőrzése alá helyezte. Az utasítás valószínűleg közvetlenül azelőtt született, hogy az addig szerb elnöki tisztséget betöltő Milosevicet 1997 nyarán jugoszláv elnökké választották - jegyezte meg a hetilap.

A Vreme emlékeztetett arra, hogy Stanisic ügyvédje a minap egy nyilatkozatban kijelentette: az utasítást Milan Milutinovic jelenlegi szerb elnök 1998-ban hatályon kívül helyezte, éppen azon a napon, amikor Stanisicot leváltották tisztségéből. Amennyiben ez pontos, az utasítás 1998 októberében érvényét veszítette, és gyakorlatilag olyan időszakra vonatkozott, amely nem is szerepel a hágai vádirat Milosevic koszovói bűneit taglaló részében, így ezzel a dokumentummal vajmi kevés dolog bizonyítható - írta a lap, hozzátéve: a vádiratban az 1999. január 15-étől, a Racak faluban elkövetett gyilkosságoktól datálódnak Milosevic koszovói bűnei.

A hágai testület a 90-es évek három nagy délszláv konfliktusával kapcsolatban vizsgálja Milosevic felelősségét: háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolja a volt elnököt az 1991-95-ös horvátországi, illetve a koszovói konfliktussal kapcsolatban, továbbá népirtással az 1992-95-ös boszniai háborúval kapcsolatban. A törvényszék a három ügyet összevontan, egy perben tárgyalja.

  • kapcsolódó anyagok
HÁBORÚS BŰNÖK