Autópálya díj-ügy elvi jelentőségű döntéssel

2001.02. 8. eVilággazdaság
A versenyjog alkalmazása szempontjából elvi fontosságú döntés születhet a Magyar Autóklub és a Gazdasági Versenyhivatal közötti, egykor vihart kavart autópálya-használati díj vitában. A versenyhivatal mai, a korábbival merőben ellentétes
  • amúgy az autóklubéval immár megegyező -- álláspontja szerint a koncesszor vállalkozásra a versenytörvény érvényes.
A Gazdasági Versenyhivatal
  • a csaknem öt éve indult, autópálya-használati díjra vonatkozó, úgynevezett Elmka-ügy kapcsán -- annak megállapítását kéri a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy a versenyjog a koncesszióra illetve annak jogosultjára is kiterjed. A kérdés eldöntése elvi jelentőséggel bír: helyt adó határozat esetén a jövőben a hivatal kontrollálja az ilyen jellegű eseteket, és bírálhatja el elsősorban a versenyjog szellemében -- vagyis nem a Ptk. szerinti megítélésekhez igazódóan -- például a szolgáltatás árának tisztességes voltát.
Az ügy pikantériája, hogy a jogvita tegnapi tárgyalásáig merőben más volt a hivatal álláspontja. Berke Barna a versenyhivatal elnökhelyettese a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: a változtatásnak kizárólag szakmai oka van. Kifejtette: ha a versenytörvény hatálya nincs érdemben tisztázva, úgy nemcsak az adott vitában, hanem más, hasonló koncessziós ügyekben is megkérdőjelezhető a versenyhivatali eljárás. Tisztázás híján az is bizonytalan marad, hogy a koncessziójogosult vállalkozásra milyen mértékben alkalmazható a versenyjog. Az állam szerepéről szólván elmondta: a koncesszió megengedi és szükségessé is teszi, hogy az állam e szerződésekben mint magánjogi jogalany, mint a piaci élet szereplője lépjen fel. A szerződések tartalmát a felek maguk állapítják meg a koncessziós törvények keretein belül. Az állam a megépített és a tulajdonába került autópálya hasznosításba adásával a versenytörvény hatálya alá eső gazdasági tevékenységet folytat. A koncesszor vállalkozásra
  • mondta az elnökhelyettes -- a versenytörvény érvényesül. Más kérdés, utalt rá, hogy a konkrét ügyben, az útdíj kialakításában mekkora mozgástere lehet a feleknek.
Emlékezetes: a Gazdasági Versenyhivatal 1996 nyarán utasította el a Magyar Autóklub beadványát, amelyben az autósokat képviselő szervezet annak megállapítását kérte, hogy az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszát üzemeltető Elmka Rt. visszaélt gazdasági erőfölényével, mert indokolatlan magas díjakat állapított meg. A hivatal viszont úgy határozott: a versenytörvény
  • amely tiltja a feltünően aránytalan árat és a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel kicsikart egyoldalú előnyt -- koncessziós szerződés esetén nem alkalmazható, mivel az adott esetben a felszámítható úthasználati díjat -- az állammal kötött szerződés keretei közt -- szabadon határozhatja meg a koncessziót elnyerő társaság.

A autóklub a Fővárosi Bíróság előtt támadta meg a versenyhivatali határozatot. Az igazságszolgáltató fórum nem a hivatal, hanem az autósok érdekeit képviselő Kovács Kázmér véleményét osztotta, miszerint a koncessziós kereteken belül a többi jogszabályt is figyelembe kell venni. Az állam, privilégiumokat gyakorolhat, de az árnak tisztességesnek kell lennie. A bíróság kimondta, hogy a cég visszaélt gazdasági erőfölényével az ár megállapításakor, és a jogsértő magatartástól a jövőre nézve eltiltotta. Az ítélet indokolásában az igazságszolgáltató fórum egy másik polgári perben hozott jogerős határozatra hivatkozott. Ezt a pert Kovács Kázmér a maga nevében indította és nyerte meg az Elmka ellenében, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltünő értékaránytalanságával érvelve.

A most befejezéséhez közeledő közigazgatási perben a versenyhivatal úgy látja: az elsőfokú bíróság versenyjogi döntést hozott, amikor megállapította az erőfölénnyel való visszaélést, de indokolásában a polgári jogot hívta segítségül. Berke Barna szerint hiányzik az ítélet versenyjogi megalapozottsága, amelynek csak az egyik
  • és nem is a legelső -- kérdése a feltűnő értékaránytalanság.

Kovács Kázmér az Autóklub jogi képviselője hangsúlyozta: számukra mindig is evidencia volt, hogy az ügyben a versenyjog érvényesül. A hivatalnak az elsőfokú ítélettel kapcsolatos kifogásaival azonban nem érthet egyet. Rámutatott: a korábbi versenytörvény tartalmazta a feltűnő értékaránytalanságot mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyik esetét. A tegnapi tárgyaláson is ismertetett szakvélemény pedig, mondta, választ ad az autóklub által sérelmezett árképzésre.

A tárgyalás február végén folytatódik.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS