A Legfelsőbb Bíróság (LB) az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályához fordul a Herzog-gyűjtemény egyes festményei tulajdonjogának megállapítására és kiadására indított perben – ezt pénteken hozott végzésének indokolásában fogalmazta meg a másodfokon eljáró tanács.
A bíróság pénteki végzése szerint a tárgyalás november 21-én folytatódik. Mint a szóbeli indokolásban elhangzott, a Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság által 1973-ban kötött nemzetközi megállapodás szövegének közlését, valamint annak megállapítását kéri az igazságügyi tárcától, hogy az egyezmény kizárja-e a párizsi békeszerződés alkalmazhatóságát. Az LB kötelezte a felperest, hogy a felperesi jogelődre vonatkozóan 60 napon belül nyilatkozzon az Egyesült Államok általi kárpótlás kifizetéséről.
Az amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg, a Herzog-gyűjtemény örököse 1999. októberében indított polgári peres eljárást a magyar állammal, valamint a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával szemben, hogy visszaszerezze az egykor nagyapja tulajdonát képező műtárgyakat. A Fővárosi Bíróság tavaly októberben hozott elsőfokú határozata értelmében az örökösnek tíz képet vissza kellene kapnia. A jogvitában eredetileg szereplő 12 kép közül egyet nem ítéltek meg az örökösnek (John Opie: Női képmás), egyet pedig (Munkácsy Mihály: Krisztus mellképe) Martha Nierenberg már korábban visszakapott a magyar államtól, illetve a Magyar Nemzeti Galériától.
Az első fokú ítélet alapján a műtárgyak visszaadásán túl a Szépművészeti Múzeumnak (elsőrendű alperes) 7,5 millió, a Magyar Nemzeti Galériának (másodrendű alperes) pedig a harmadrendű alperes Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen 350 ezer forint perköltséget kellett volna megfizetnie. A végzés ellen az alperes fellebbezést, a felperes pedig csatolt fellebbezést és ellenkérelmet nyújtott be. A pénteki tárgyaláson felvetődött a magyar állam, illetve a magyar bíróság joghatóságának kérdése.
Az alperes álláspontja szerint az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás a Herzog-perben szereplő tulajdoni igényeket is rendezte. Beadványában utalt arra, hogy Herzog Erzsébet az Egyesült Államok által, a magyar-amerikai egyezmény alapján fizetett kártalanítással tulajdonjoga elvonását is elfogadta. Felperes ezzel szemben azzal érvelt, hogy a magyar állam nem mentesülhetett a párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettségektől, s állítása szerint az örökös csak töredékértéket kapott a műtárgyak utáni kárpótlásként. Mint jelezte, okirattal tudják bizonyítani, hogy az Egyesült Államok az 1958-as kárpótlási eljárás eredményeként az igényeket a forgalmi értéknek csak 37 százalékában elégítette ki. Hozzátette: Martha Nierenberg – mint jogutód – nem fog elzárkózni, ha az Egyesült Államoknak a kifizetés kapcsán bármiféle anyagi követelése lenne vele szemben. Arra vonatkozóan azonban pénteken sem a felperes, sem az alperes nem tudott érdemben nyilatkozni, illetve bizonyítékokkal szolgálni, hogy az Egyesült Államok fizetett-e tényleges kártalanítást a felperesi jogelőd számára, és ha igen, pontosan mikor és milyen összegben.
