Jogsértő alapítványi támogatások

2002.07.25. Korridor / Népszabadság

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata kiderítette, hogy az előző kormány idején - 1998 és 2001 között - a közalapítványok és alapítványok gyakran törvénysértő módon jutottak állami támogatáshoz. Kiderült az is, hogy a kuratóriumok sem tartották be minden esetben a jogszabályi előírásokat.

A közalapítványok és alapítványok összesen mintegy 77-80 milliárd forint nem normatív központi költségvetési támogatáshoz jutottak az 1998-2001 közötti időszakban (a média-közalapítványoknak odaítélt támogatás nélkül számítva). A vizsgált időszakban egyébként az odaítélendő összeg évről-évre nőtt. A 193 ellenőrzött (köz)alapítvány számára juttatott támogatás négyötödéről az Országgyűlés döntött, a fennmaradó összeg jelentős részét pedig minisztériumok ítélték oda. Az éves költségvetési törvényjavaslatokban a (köz)alapítványok számára előterjesztett névre címzett előirányzatok tervezése bázisszemléletű volt, a támogatási igények kimunkálásába a minisztériumok csak esetenként vonták be a (köz)alapítványok kuratóriumait. A tárcák több mint háromszáz esetben nem közhasznú alapítványoknak nyújtottak támogatást: 523 millió forintot pályázat útján, 102 milliót pályáztatáson kívül. A mostani ÁSZ-vizsgálat szerint ez az eljárás ellentétes az éves költségvetési törvények előírásaival. A civil szféra számára meghirdetett pályázatok elbírálását, nyilvántartását és ellenőrzését döntően a minisztériumok apparátusa végezte, és csak töredékében a pályáztatásban már gyakorlatot szerzett kuratóriumok irányítása alatt álló nagy országos közalapítványok.

A támogatások elbírálásának folyamatában számos esetben megsértették az Áht. előírásait, így például olyan alapítványok is kaptak központi költségvetési támogatást mintegy 16 millió forint értékben, amelyeknek köztartozásuk volt. A minisztériumok 14 milliárd forintnyi támogatás felhasználására nem kötöttek szerződést, ezzel szintén megszegve a jogszabályi előírásokat. Volt olyan eset is, hogy a szerződés ugyan megköttetett, de az adott szervezet eltért az írásban rögzített megállapodástól. Igy például a győri Szt. Cirill és Method Alapítvány az SZCSM-től kapott 13 millió forintot a szenvedélybetegek elhelyezése helyett, szociális ház felépítésére használta fel. Az ISM pedig három pályázatnál - törvénysértő módon - olyan számlákat is elfogadott, amelyről hiányzott a gazdasági esemény egyértelmű megnevezése, a mennyiség és az egységár, így kérdésessé vált, hogy azok valóban a pályázattal összhangban lévő kiadások voltak-e. A közhasznú vagy kiemelten közhasznú (köz)alapítványok 16 százaléka viszont a legfontosabb gazdálkodási adatait nem hozta nyilvánosságra.

Az ÁSZ megállapítása szerint a kuratóriumok mintegy harmada nem tartotta be a működéssel kapcsolatos törvényi előírásokat, mintegy fele pedig az alapítványok gazdálkodására vonatkozó számviteli jogszabályokat szegte meg. A (köz)alapítványok 22%-ánál külső cég alkalmazottai is kaptak aláírási jogot, így a Ptk. előírásait megszegve illetéktelenek is rendelkeztek az alapítványi vagyon felett. A kormány által alapított közalapítványok közül a Mező Ferenc Közalapítvány és az Unió Labdarúgó Európa Bajnokság Közalapítvány mégcsak nem is auditáltatta tevékenységét. A számvevőszék felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban a közalapítványoknak csak 10%-a folytatott számottevő nyereséggel járó vállalkozási tevékenységet. Az ÁSZ a költségvetési források "célszerű és szabályos felhasználása érdekében" javaslatokat fogalmazott meg a kormány, több minisztérium, valamint kuratóriumok számára, és egyebek között a jogosulatlanul kiutalt támogatások visszafizetését is kezdeményezte.