Az Igazságügyi Minisztérium (IM) április végére elkészíti a lobbitevékenység szabályozásával kapcsolatos koncepcióját

  • tudta meg a Világgazdaság. A lobbitörvény megalkotását a jelenlegi ciklus első felében fontos feladatként kezelte a legnagyobb kormánypárt, ám a tervezet kidolgozásával végül felhagytak a Fidesz politikusai.

A hamarosan ismét a kormány elé kerülő korrupcióellenes nemzeti stratégia tervezetében is szerepel, hogy a lobbitevékenységet szabályozni kell

  • mondta lapunknak Hende Csaba, az IM politikai államtitkára, aki szerint a korrupció megelőzésének leghatékonyabb módszere az átláthatóság, ezért meg kell határozni, hogy a lobbitevékenységre jogosult szervezetek milyen formában érvényesíthetik érdekeiket. A Fidesz-frakció már 1999 tavaszán felvetette a problémát, azonban a képviselőcsoportban megkezdett munka hamarosan megakadt a tervezett jogszabály szigorával kapcsolatban kialakult ellentétes álláspontok miatt.

Az IM-ben a közelmúltban megkezdett munka még a kezdeti fázisban tart: a tárca szakemberei a magyarországi és a nyugat-európai gyakorlat alapján most gyűjtik össze a koncepció kidolgozásához szükséges szempontokat

  • tudtuk meg Vass Lászlótól, a szakmai előkészítésbe bevont Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem lobbiképzésének szakbizottsági elnökétől. A tárca áprilisig kívánja befejezni a tervezet elkészítését, ezért a közeljövőben sor kerülhet a szabályozással kapcsolatos igények felmérésére is, s ezt követheti a lehetséges megoldás kidolgozása. A szakértők szerint a magyarországi szabályozás kialakítása során egyaránt vizsgálni kell az amerikai modellt, ahol egy komplex jogszabály foglalkozik a lobbizás ügyével, s az európai mintát is, amely az általános összeférhetetlenségi, illetve korrupcióellenes szabályozások bevezetése mellett önkorlátozással szabja meg a lobbizás kereteit.

Bár az egyes lobbiszervezetek között sincs egyetértés a szabályozással kapcsolatban, az mindenképpen kedvező lenne, ha a jelenleg csak társadalmi szervezeteket tartalmazó lobbilistát cégekre és magánszemélyekre is ki lehetne terjeszteni

  • fogalmazott Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének vezetője. A szervezet szakmai vitaanyaga egy olyan etikai kódex megalkotását szorgalmazza, amely azokat az elveket és gyakorlatokat határozná meg, amelyek alkalmazása biztosíthatja, hogy a professzionális lobbizást egyértelműen meg lehessen különböztetni a tisztességtelen magatartástól.

A szabályok kialakítását hátráltatja, hogy a közvélemény gyakran egyenlőségjelet tesz a lobbizás és a korrupció közé

  • állítja Molnár Gyula. Az MSZP képviselője szerint az átláthatóság érdekében a lobbilista kiterjesztése esetén a felkerüléshez szükséges feltételeket is pontosan meg kellene határozni. Jelenleg Magyarországon számos kisebb-nagyobb marketing- és politikai kommunikációs cég foglalkozik lobbitevékenységgel. Ezek egy része multinacionális cégek leányvállalataként van jelen s képviseli profi szinten anyavállalata érdekeit, de számos kisebb vállalkozás is működik, amely néhány, jó kapcsolatokkal rendelkező személy — például volt országgyűlési képviselők — alkalmazásával végzi tevékenységét.

Az Országgyűlés főtitkára azokról a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekről vezet listát, amelyek kérelmezik ezt, s a jegyzéket a ház elnöke évente egyszer a Magyar Közlönyben teszi közzé. 2000 májusában mintegy 474 szervezet neve szerepelt a listán, amelyek között gyermek-, nyugdíjas- és gazdasági, valamint környezetvédelmi szervezetek egyaránt megtalálhatóak voltak.