Budapest, 2001. február 20. (OS) – Alaptalannak nevezte az ellenzék félelmeit a köztisztviselői törvény módosításával kapcsolatban Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Határozottan cáfolta, hogy a főtisztviselői kar a politikai klientúra kiépítését jelentené. A vagyonnyilatkozat intézményével kapcsolatban hangsúlyozta: az a köztisztviselőt védi.
Nem terjed ki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség minden köztisztviselőre, mindössze a törvénytervezetben felsoroltak körére, és a velük egy háztartásban élő közvetlen hozzátartozókra – szögezte le Kontrát Károlya a múlt heti parlamenti vitában elhangzott ellenzéki kritikákra reagálva. A politikai államtitkár ezzel cáfolta azokat a felvetéseket, amelyek szerint a 3-400 ezer köztisztviselőnek kellene vagyonnyilatkozatot tennie a törvény hatályba lépése után. A tárca becslése szerint az előírás mintegy 40-45 ezer köztisztviselőt és négyezer rendvédelmi alkalmazottat érint majd. – Ha ezt a számot a családtagok miatt hárommal vagy néggyel megszorozzuk, akkor is csak mintegy fele annak a számnak, ami az ellenzéki képviselők részéről elhangzott – mutatott rá az államtitkár.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget bírálók figyelmét Kontrát Károly arra hívta fel: a “bevallás” a köztisztviselőt védi, hiszen ezzel képes lesz megóvni magát az alaptalan gyanúsítgatásoktól és tényekkel tudja alátámasztani vagyongyarapodását. Hozzátette azt is: a társadalom részéről is komoly igény mutatkozik arra, hogy az előterjesztésben érintettek vagyoni viszonyának gyarapodása átlátható legyen. – Nem véletlen, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel intézményesítése számos OECD-országban már megtörtént, és ott is korrupcióellenes eszközként vetették be – ismertette Kontrát Károly. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, a vagyonnyilatkozat nem csodafegyver, csupán egy olyan eszköz, amely hatékony és komoly előrelépés a korrupció elleni harcban.
A Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal létrehozását az államtitkár egyebek mellett azzal indokolta: a köztisztviselők munkáltatóitól nem várható el az, hogy ha indokolatlan vagyongyarapodás gyanúja merül fel, akkor nyomozásba kezdjenek, bizonyítékokat, adatokat szerezzenek be. A munkáltatótól csupán az várható el, hogy észlelje a problémát, de az ellenőrzés lefolytatását egy független, megfelelő apparátussal rendelkező hivatalra kell bízni.
A vagyonnyilatkozat mellett az ellenzék a parlamenti vitában élesen bírálta a főtisztviselői kar, illetve a központi tisztikar kialakításával kapcsolatos elképzeléseket is. Ezzel kapcsolatban Kontrát károly leszögezte: a főtisztviselői kar intézménye számos nyugat-európai országban ismert, elfogadott és szükségesnek ítélt jogintézmény. Megjegyezte: az állam számos területen visszavonul, ahol viszont szükségesnek látja maradni, ott erősíteni kell az állami tevékenység szakszerűségét, hatékonyságát. – Ehhez viszont stratégiai gondolkodású, szakmailag felkészült, széles látókörű közigazgatási szakemberekből álló főtisztviselőkre, illetve tisztikarra van szükség – tette hozzá. Kontrát Károly elmondta: a főtisztviselői kar tagjaival szemben nem a politikai lojalitás, hanem a magas szakmaiság igénye fogalmazódik meg. Az ellenzéki kritikákra reagálva közölte azt is: egyetlen közigazgatás sem engedheti meg magának, hogy a drága pénzen kiképzett, magasan kvalifikált szakmai elitet négyévenként lecserélje.
