Miután tavaly 50 százalékkal nőtt a nem készpénzes fizetési módszerekhez kötődő csalások száma az Európai Unióban, az EU Bizottsága akciótervet jelentett be az ilyenfajta visszaélések kivédésére.
A csalások összértéke a becslések szerint eléri a 600 millió eurót, és a növekedés nagy része a telefonon és az interneten keresztül lebonyolított fizetésekhez kapcsolódik. A Bizottság szerint a probléma leküzdése ugyan elsősorban a fizetési rendszereket működtető társaságok dolga, de a hivatal ezt többféle módon is támogatni kívánja: platformot kínál az információcseréhez, illetve világos és kötelező erejű szabályokat hoz, megfelelő szankciókkal azok ellen, akik megsértik ezeket a szabályokat. A sikeres stratégia kulcsa a nemzetközi fellépésben rejlik, jelentette ki Frits Bolkenstein bizottsági tag. A védekezési módzserek mindezidáig inkább az országokon belülre kolrátozódtak, ám a bűnözés nemzetközi jellege összeurópai, sőt, a kontinens határain is túlnyúló együttműködést tesznek szükségessé. ez azért is nagyon fontos lenne, mert az online fizetési rendszerek titkosságába és megbízhatóságába vetett hit hiánya az elektronikus kereskedelem terjedésének akadálya lehet. A Bizottság a későbbiekben felállít egy csoportot, amelyben a fizetési rendszereket működtető szervezetek, a bankok, a berendezésgyártók, a bűnüldöző szervek és a hálózatüzemeltetők képviselői találkoznának rendszeresen. Az akcióterv eredményeit hároméven belül értékelik.
