Távközlési cégek a médiatörvény módosítását kezdeményezik az egységes hírközlési törvény megalkotásakor. Olyan diszkriminatív szabályokat kifogásolnak a műsorelosztás szabályaiban, amelyek ellentétesek az EU normáival is. Jogi kiskapu nyílhat meg a változáshoz: a médiatörvény érintett szakaszait is “feles” szavazással fogadták el 1995-ben.

Négy távközlési cég (PanTel, GTS, Novacom, UPC) a médiatörvény szerintük EU-normákat és befektetői érdekeket sértő, diszkriminatív rendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezik. Ezek a műsorelosztó hálózatokra írnak elő korlátozásokat, illetve kötelezettségeket. A kezdeményezők szerint a törvény tévesen keveri össze a műsorelosztást és a műsorszolgáltatást, illetve helytelenül tesz különbséget a műsorelosztók és a műszakilag ezekkel megegyező hálózatokat működtető távközlési cégek közt.

A cégek kifogásolják, hogy csak a műsorelosztó vállalkozásokra rótt a médiatörvény olyan korszerűsítési kötelezettséget (2003. január elsejei határnappal), amely lehetővé teszi a legkorszerűbb adatátvitelt e hálózatokon. Az ehhez szükséges jelentős befektetéseket azonban nem ösztönzi a törvény

  • állítják az érintett társaságok.

Kezdettől kifogásolt szabály az egy műsorelosztó kezében összpontosuló hálózat kiterjedésének határaként megállapított egyhatodnyi lakosságszám. Ennek számszerűsítése megoldhatatlan

  • például nincsenek erre vonatkozó pontos adatok –, így csak megbecsülni lehet, hogy a 600 ezer körüli háztartást ellátó UPC már e határ körül van. Ez a korlátozás ráadásul ellentétes a hatályos EU-irányelvvel.

Ezzel rokon a véleménymonopólium kialakulása ellen alkotott előírás, amely a műsorelosztók egymás közti tulajdonszerzését korlátozza. Ezek a hálózatok azonban nincsenek befolyással a műsorkészítők által előállított tartalomra, tehát a tájékoztatás szabadságát nem tőlük kell megvédeni, arról nem beszélve, hogy a jeltovábbításnak (-elosztásnak) számtalan más, a törvényben nem érintett módja van: például műhold, mikrohullám

  • foglalható össze a szakma éleménye. A korlátozás szerintük gátolja a befektetéseket és az ésszerű piaci működést.

A módosítást az teszi lehetővé, hogy a médiatörvény szavazási jegyzőkönyvének megtekintésekor rájöttek: egy sor szakaszt egyszerű többséggel fogadott el 1995 végén az Országgyűlés

  • köztük a kifogásolt paragrafusokat is. Így ezek nem igényelnek kétharmados egyetértést a koalíció és legalább az MSZP közt, márpedig minden ilyen törvénymódosítási próbálkozás eddig kudarcba fulladt a csonka médiakuratóriumok nyomán létrejött patthelyzet miatt. A “feles” megoldás az egységes hírközlési törvény elfogadásakor kivitelezhető lenne.