“Ez a privatizáció a Fidesz-féle lenyúlások sorozatának egyik gyöngyszeme” – hangoztatta Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a 12 állami gazdaság korábbi privatizációjáról tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A sajtótájékoztató előtt az államtitkár konzultált az ügyben az érintett 12 agrártársaság szakszervezeti vezetőivel és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (Medosz) főtitkárával. A politikai államtitkár szerint a tárca célja, hogy a privatizációban résztvevőket újra tárgyalóasztalhoz ültesse. El szeretnék érni, hogy helyreállítsák a törvényességet, és a résztvevők megegyezésre jussanak egymással a korábbi privatizáció deklarált céljának megvalósítása tekintetében. Ez a cél az volt, hogy a dolgozók szerezhessenek jelentős – sok esetben többségi tulajdont a társaságokban – mondta Szanyi Tibor. Bereczky András, a Medosz főtitkára a szakszervezeti szövetség kifogásait összefoglalva kijelentette: a 12 társaságnál a privatizációs szerződéseket írásban lényegében a dolgozók közül nem látta senki, emellett tudomása szerint volt egy olyan kikötés is, hogy a dolgozók csak kisebbségi, azaz 49 százalékos tulajdoni részt szerezhetnek, s legalább 70 százalékuknak részvényt kellett jegyeznie. A menedzsmentnek így 51 százalékos garantált tulajdoni hányada lett volna.
Továbbá a főtitkár szerint volt három olyan társaság – ezeket név szerint nem említette – amelyben torz tulajdonosi arányok, azaz egyszámjegyű dolgozói tulajdonhányad alakult ki.

Benedek Fülöp címzetes államtitkár, a Nemzeti Földalap elnöke arról beszélt, hogy helyre kell állítani a törvényességet. Szorgalmazta, hogy a 12 privatizált állami gazdaság a szokásos módon béreljen földet az államtól, ne pedig a korábbi szerződések alapján, amelyek jelentős kedvezményeket adtak számukra. Ennek érdekében – jelezte az államtitkár -, augusztus elején levelet írt az érintett társaságok vezetőinek, hogy ez ügyben üljenek tárgyalóasztalhoz. Módosítsák a meglévő szerződéseket, olyan értelemben, hogy azok a korábbi tízéves időtartamra legyenek érvényesek. Az MTI kérdésére válaszolva elhangzott, hogy az ügyben érintett 12 állami gazdaság: a Dalmandi Mezőgazdasági Rt..; az Agroprodukt Pápa; a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság; a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt., Cegléd; a Hidasháti Mezőgazdasági Rt., Murony; a Lajtahansági Mezőgazdasági Rt., Mosonmagyaróvár; a Mezőfalvi Termelő és Szolgáltató Rt., Mezőfalva; a Gödöllői Tangazdaság, Kartal; a Sárvári Mezőgazdasági Rt., Sárvár; a Szarvasi Agrár Rt., Szarvas; a Szombathelyi Tangazdaság, valamint a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Részvénytársaság.
A szóban forgó társaságok mérleg szerinti vagyona 12,8 milliárd forint volt, ám Benedek Fülöp megjegyezte, hogy ez az érték nem tartalmazza az általuk bérelt állami területek értékét.

Mindehhez a címzetes államtitkár hozzátette: a privatizációra a jegyzett tőke 60 százalékán került sor, ami 40-60 millió forintos törzstőkét jelent egy-egy gazdaságnál.
Szanyi Tibor közölte: a felkért jogászok a privatizációs folyamatban több törvénytelenséget is felfedeztek, ezért ennek megfelelően a törvényesség helyreállítására szólítják fel a társaságokat. Ugyanakkor nem kívánnak olyan helyzetet teremteni – húzta alá az államtitkár – hogy mezőgazdasági munkahelyeket veszélyeztessen e folyamat. Azért kívánják tárgyalóasztalhoz ültetni a társaságokat, hogy a törvényesség helyreálljon és lehetőleg a társaságokon belül egyezzenek meg az érintettek.