A Munka törvénykönyve szeptember 1-jétől hatályos módosítása a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket biztosít a szakszervezetek számára, ezzel is a dolgozók kiszolgáltatottságának csökkentését, a hatékonyabb érdekvédelmet szolgálva – mondta Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az MTI-nek.
A miniszter példaként említette erre, hogy a munkaadóknak mielőtt döntenek a dolgozók nagyobb csoportjára vonatkozó intézkedésekről, az intézkedés tervezetét kötelesek véleményeztetni a helyben képviselettel rendelkező szakszervezettel. Különösen az átszervezésre, átalakításra, önálló szervezetté alakulásra, privatizálásra, korszerűsítésre vonatkozó intézkedések esetében kell ezt megtenni.
– A szeptember 1-jéig érvényes szabályok szerint elegendő volt a szakszervezet tájékoztatása ezekről a kérdésekről – említette meg a miniszter.
A módosítás egyértelműen meghatározza hogy a szakszervezeti véleményezéshez rendelkezésre álló 15 napos határidőt akkortól kell számítani, amikor a szakszervezeti képviselőhöz megérkezik a tervezet.
Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a módosítás visszaállítja a munkahelyi tagdíjlevonás intézményét, ezzel jobban biztosítva a megfelelő anyagi bázist az érdekképviseleteknek. A módosítás szerint a három szakszervezeti tagonként biztosított havonkénti kétórányi munkaidő-kedvezményt a nagyobb taglétszám esetén is igénybe vehetik a szakszervezeti tisztségviselők. Jelenleg még a 201 taglétszám felett ezt a két órát másfél órára, 501 taglétszám felett pedig egy órára kell csökkenteni.
– Változás az is, hogy a korábbi kormányzat által végrehajtott módosítás előtti formát alkalmazva a munkaidő-kedvezmény fel nem használt hányadát – legfeljebb annak fele részéig – köteles pénzben kifizetni a munkáltató a szakszervezetnek. A szeptember 1-jéig hatályos törvény csak lehetőséget ad erre, ha a munkaadó a szakszervezettel megállapodást köt ebben a tárgyban – említette meg Kiss Péter.
A módosítás pontosan meghatározza, hogy az adott tisztségviselők előző évben elért átlagkeresete szerint kell kiszámítani az ellenértéket, s azt havonta utólag bruttó összegben fizetik ki a szakszervezetnek.
– A változtatás megoldást kínál egy gyakorlati problémára is: amennyiben a kollektív szerződést az üzemi tanács választáson 50 százaléknál magasabb szavazati arányt elérő szakszervezetek együttesen kötik meg, lehetőségük lesz arra, hogy a szerződés felmondásáról is megállapodjanak – tette hozzá Kiss Péter.
