Ha a vállalkozás alakulása óta bekövetkezett vagyonnövekményt (bankszámla, cégautó, iroda, számítógép) is 20 százalékos adó terhelné, akárcsak a házipénztárban felgyülemlett pénzt, akkor nem biztos, hogy érdemes lesz az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választani. Erre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke figyelmeztet.

Sokat veszthet vonzerejéből az eva – véli Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke elmondta: eredetileg arról volt szó, hogy a házipénztárban felgyülemlett pénzt lehetne kedvezményes, 20 százalékos adóval “kitakarítani”, s nem esett szó arról, hogy az eredménytartalékban lévő pénz, illetve eszközök után is legalább 20 százalékos adót kellene fizetni. Így például a bankszámla, autó, számítógép után is adózni kellene. Azaz a törvénytervezet úgy viselkedik, mintha az evát választónak végelszámolással kellene megszüntetnie jelenlegi cégét. A végelszámoláskor ugyanis a jelenleg hatályos törvények szerint az értékpapírokból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok alapján kell a vállalkozások eszközei után (20 százalékos kulccsal) adózni. Az egyszerűsített vállalkozói adónál kizárólag bevételi nyilvántartás lesz, azaz vagyonnyilvántartásra nem lesz szükség – felelte a Magyar Hírlap kérdésére Kurucz-Váradi Károly, a Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának vezetője. Ezért van szükség az egyéni vagyongyarapodás megadóztatására. Az egyszerűsített vállalkozói adót választóknak december 20-áig kell bejelentkezniük, a záró adóbevallást pedig jövő év május 31-éig kell benyújtaniuk. Ekkor kerül sor az eredménytartalék utáni adó első harmadának befizetésére is.

A pénzügyi tárca által a múlt héten elkészített törvénytervezet még nem végleges, és a tárca több ponton is lehetőséget kínál az egyezkedésre. A szakértők csak most ismerkednek a javaslattal, ám már most felhívják néhány aggályos pontra a figyelmet. Az egyik kulcskérdés a kereszttulajdonlás, a másik az eredménytartalék megadóztatása. A most elkészült szövegben burkolt szigorítás rejlik – állítja Zara László. Nemcsak a házipénztárban felgyülemlett pénzt terhelné az új adó, hanem az eredménytartalékban lévő eszközöket is. Így például az evát választó betéti társaságnál – a házipénztári pénz mellett – leadóztatnák a bankszámlát, a cég autóját, irodáját, a számítógépet is. Adót kellene fizetni a kiszámlázott, de még nem fizetett összeg, valamint az anyagkészlet után is. Ez pedig – még a 20 százalékos adómérték ellenére is – meglehetősen nagy terhet jelenthet a vállalkozás számára. Még rosszabb a helyzet, ha a törvénytervezet szigorúbb változatát fogadnák el. Eszerint ugyanis a 15 százalékos eva mellett 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kellene fizetni. A potenciálisan evát választó 500-600 ezerre becsült vállalkozói kör tagjainak mérlegelniük kell, hogy az új adó mellett döntenek-e. Mint ismert, az eva választása mellett a legvonzóbb érv a házipénztár kedvezményes adóztatásának szabálya lenne.

A korábbi szakmai egyeztetéseken elhangzott, hogy ha a kereskedők nem tartoznának az eva-fizetők körébe, akkor számukra az átalányadózás felső határát emelnék évi 22 millió forintra. A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (Kisosz) részéről Martonosi István elmondta: továbbra is remélik, hogy számukra kedvezően módosulnak a szabályok. E reményüket erősíti, hogy a jelenlegi eva-tervezet nem érinti a kereskedőket, ehhez ugyanis az átalányadózás szabályait kell módosítani. A kereskedők jövő csütörtökön döntenek egységes álláspontjukról, amit továbbítanak az előterjesztőnek.