Nagy diplomáciai erőfeszítések után, kölcsönös engedményekkel elkészült a johannesburgi Föld-csúcs záródokumentuma. A légszennyezési ügyekben az USA a fejlődőkkel kötött alkut.
A diplomáciai tárgyalások eredményeként többé-kevésbé összeállt az a szöveg, amelyet a több mint száz állam- és kormányfő részvételével megtartott konferencia elfogadhat. Az okmányból kimaradtak a kiotói egyezmény elfogadását sürgető felhívások. Az elfogadott szöveg csupán sürgeti a megújuló energiaforrások fokozott felhasználását. A fejlődő országok ugyanis a globális felmelegedés elleni harcot, illetve a káros gázok kibocsátásának visszafogását a gazdag országok luxusának nyilvánították. Nem került be az okmányba a nap- és szélenergia fokozott felhasználását sürgető európai javaslat sem. Ezzel gyakorlatilag az USA-val és Japánnal léptek szövetségre. A kompromisszum jele, hogy cserébe az USA belement, hogy időpontot – 2015-öt – tűzzenek ki arra, hogy felére csökkentik a megfelelő egészségügyi ellátás nélkül élők számát. Ma kétmilliárdnyian vannak.
Eközben Oroszország, Kanada és Kína jelezte, hogy támogatják a kiotói egyezményt. Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök bejelentette, hogy Moszkva még ebben az évben ratifikálhatja a dokumentumot. Jean Chrétien kanadai kormányfő szintén arról számolt be, hogy még az idén kezdeményezi a törvényhozásban az egyezmény ratifikálását. Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök keddi beszédében jelezte: kormánya már ratifikálta a kiotói egyezményt. (A dokumentum szerint a fejlett ipari országoknak 2012-re öt százalékkal az 1990-es szint alá kell csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke bízik benne, hogy az Egyesült Államok közeledik majd az Európai Unióhoz a kiotói egyezmény kérdésében.
A szövegezés utolsó szakaszában némi zavart okoz egy kanadai javaslat. E szerint az egészségügyi ellátásnak valamennyi emberi joggal összhangban kell lennie. Ez a kitétel nemcsak az AIDS-betegek ellátása miatt érdekes, hanem az Afrikában és a Közel-Keleten dívó egyes szokások, mindenekelőtt a női körülmetélés alkalmazása miatt. Az Amnesty International szerint több mint 130 millió nőt csonkítottak meg, és évente kétmillió kislányt fenyeget ez az eljárás. Ezekben az országokban a női erény feltételének tartják a csikló kivágását. Emberjogi szervezetek évek óta próbálják a nemzetközi fórumokon elérni ennek a tilalmát.
