Többmilliós bírságot kapott a brit mobilspammer

2002.09. 5. Index

Kéretlenül küldött a felhasználókat félrevezető reklám-SMS-eket egy brit cég. Ezért az ország távközlési felügyelete 50 ezer fontos (19,25 millió forintos) bírságot szabott ki rá. Magyarországon a versenyhivatal bírságolhat, hasonló ügyre azonban itthon még nem volt példa.

Az elmarasztalt Moby Monkey nagyszámú kéretlen szöveges üzenetet (SMS) küldött a brit mobilfelhasználóknak, azt állítva, hogy azok megütötték egy 500 font értékű titokzatos nyereményt. A brit távközlési szolgáltatókat felügyelő hatóság (ICSTIS Independent Committee for the Supervision of Standards of Telephone Information Services) bejelentette, hogy a Moby Monkey-t 50 ezer fontos (19,25 millió forintos) bírsággal sújtják, és eltiltják a reklámtevékenység folytatásától. Több mint kétszáz felhasználó tett panaszt a brit távközlési felügyeletnél, miután kézhez kapták a 1,5 fontos (577 forintos) percdíjjal ketyegő információs szám tárcsázására felszólító SMS-üzenetet. Akik felhívták a számot, néhány perc után döbbentek rá, hogy az állítólagos nyeremény tulajdonképpen nyaralási kedvezményre feljogosító csekk, számos feltétellel és megkötöttséggel.

A felügyelet határozatában élesen elítélte a Moby Monkey által alkalmazott eljárást, amely súlyosan megszegte az emelt díjú szolgáltatások szervezésének szabálykönyvét. Gyerekek is megkapták a vakon szétküldött SMS-t, sőt a beszámolók szerint valaki egyszerre 40 példányban kapta meg. "Az emelt díjas szolgáltatásokat népszerűsítő szöveges üzenetek a felhasználó számára számos előnnyel járhatnak, ha ezeket világos, jogszerű formában, a szabálykönyvvel összhangban küldik el" - áll a döntés indoklásában. "Ennek ellenére nem tétovázunk lépéseket tenni a szolgáltatók azon kisebbségével szemben, amelyik azt képzeli, hogy pénzszerzés céljából - semmibe véve a felhasználókat - visszaélhet a nyilvánosság szöveges üzenetekbe vetett bizalmával" - közölte George Kidd, az ICSTIS igazgatója abban a közleményben, amelyben bejelentették az 50 ezer fontos büntetés kiszabását. A Moby Monkey a határozat elleni fellebbezést fontolgatja. Közben a cég honlapját a fizetés elmulasztása miatt internetes szolgáltatója felfüggesztette.

A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a 06-90-es számokkal kapcsolatos csaknem összes panasz megtörtént hívásra vonatkozott. A félreértés csak annyi volt, hogy nem a tulajdonos, hanem a rokonai, vendegei csinálták a magas számlát, mondta el Gögös Kálmán, a Hírközlési Főfelügyelet piacfelügyeleti és ellenőrzési osztályának munkatársa. Hazai körülmények között a fentiekhez hasonló visszaélés megítésése látatlanban attól függ, hogy mekkora a svindli. Létezik ugyanis már olyan internetes betárcsázó program is, amely pár pillanat alatt távolkeleti vonalakra kapcsolódik fel. Az emeltdíjas szolgáltatásokat és a külföldi hívásokat ezért le kell tiltatni a telefonról, vagy kóddal védetté kell tenni, mondta Gögös Kálmán.

A felhasználóknak küldött SMS nemcsak kéretlen, de megtévesztő reklámnak is tekinthető, amit a magyar törvények is tiltanak. "A magyar reklámtörvény (1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről) 2001-es módosítása ugyan főként a dohányreklámok teljes kiirtását célozta, de a versenytörvényhez hasonlóan szankcionálja a megtévesztő reklámot is" - mondta el az Index kérdésére Debreceni Ferenc, a Magyar Reklámszövetség jogtanácsosa. Mint a jogtanácsostól megtudtuk, a Magyar Reklámszövetség keretében működő etikai bizottság elé gyakran kerülnek olyan ügyek, amelyekben egy konkrét reklámról kell megállapítani, hogy megtévesztő-e. Nemcsak a megtévesztett fogyasztók jelentkeznek, gyakran a versenytársak tesznek bejelentést. "A reklámetikai kódex szabályozza az elektronikusan küldött reklámokat. A szövegben a mobiltelefon ugyan még nem szerepel, de tilos például faxra kéretlenül reklámot küldeni. Előzetes hozzájárulással viszont nincs semmi akadálya" - jelentette ki Debreceni Ferenc.

Az etikai bizottság döntését az önszabályozó reklámtestület tagjai magukra nézve kötelezőnek tekintik és elfogadják. Így például visszavonják az utcáról, vagy nem jelentetik meg azokat a reklámokat, amelyeket az etikai bizottság törvénysértőnek talál. A reklámtestületbe nem tartozó reklámozókat azonban nem kötik az etikai szabályok. Amennyiben a szervezeten kívüli reklámozó sértené meg a reklámtörvényt, az ilyen céggel szemben a versenyhivatal vagy a fogyasztóvédelem kezdeményezhet eljárást. "A megtévesztő reklámokkal egyébként a Gazdasági Versenyhivatal foglalkozik. Újabb körbe tartoznak a tiltott reklámok, ezekkel szemben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség lép fel" - mondta el a jogtanácsos.

  • kapcsolódó anyagok
SPAM