A polgárjogi szervezetek szerte a világon tiltakoznak a digitális megfigyelési módszerek “szélsőségessége” ellen, amelyeket sok országban tavaly szeptember 11-ét követően vezettek be. A brit Privacy International és az amerikai EPIC közösen tette közzé ötödik éves jelentését (Privacy and Human Rights Survey), amely különösen lehangoló képet fest arról, hogy az államok milyen súlyosan korlátozzák az állampolgárok privát szférához való jogát.
A jelentés fókuszában továbbra is az illegális lehallgató rendszerek (mint a rejtélyes Echelon) állnak, valamint az angolok erősen vitatott ún. adatvédelmi törvénye – amely “gyakorlatilag használhatatlan az egyre fokozódó megfigyelési mánia korlátozására”, fogalmazott Simon Davies, a Privacy Internationa igazgatója. A jelentés aggályosnak tartja, hogy egyre több országban készülnek elfogadni olyan törvényeket, amelyek kötelezik a szolgáltatókat és a távközlési cégeket, hogy őrizzenek meg minden forgalmi adatot mindenkiről, aki csak az internetet, mobiltelefont vagy egyéb elektronikus távközlési eszközt használ. A párizsi székhelyű Riporterek határok nélkül szervezet jelentése még ennél is tovább meg, amikor leszögezi, hogy gyakorlatilag eltörölték a “kiberszabadságot”. “A biztonsággal kapcsolatos klíma a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően eljutott oda, hogy legitimálja az európaiak szólásszabadságának felszámolását”, fogalmazott Robert Menard, a szervezet főtitkára. A jelentés egyenesen a “digitális szabadságjogokra leselkedő ragadozóknak” titulálja az államokat.
