A magyar szabadalmi jog és az európai jog harmonizációját hangsúlyozták a felszólalók a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden az Országgyűlésben.
A törvényjavaslat expozéjában Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára rámutatott: az 1995-ben elfogadott törvény megalkotása óta számos változás történt az európai szabadalmi rendszerben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály módosítása azért is szükséges, mert Magyarország csatlakozott az európai szabadalmi egyezményhez. A törvényjavaslat kiegészíti a törvényt az európai előírásokkal.
Hangsúlyozta, hogy a széleskörű szakmai egyeztetés utáni konszenzuson alapuló javaslat biztosítja az összhangot és a jogharmonizációt Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel is. A törvényjavaslat általános vitájában csak az MSZP és az SZDSZ képviselői szólaltak fel. Ezt megelőzően Salamon László (Fidesz) elmondta: a fideszes és az MDF-es képviselők már az alkotmányügyi bizottság ülésén jelezték, hogy későn kapták kézhez a törvényjavaslatot, ezért nem volt lehetőségük áttanulmányozni.
Mécs Imre (SZDSZ) szerint a mostani jogszabály által lényegében megújul az 1995-ös törvény, így nagyobb, egységesebb szabadalmi törvény készül. Mint megjegyezte, a jogszabály szakmailag és politikailag egyaránt nagy jelentőségű. A törvényjavaslat előnyei között említette, hogy új szabadalmazási fogalmak, kifejezések, új jogintézmények jönnek létre. Serfőző András (MSZP) a különböző biológiai és biotechnikai találmányok történetét áttekintve és a törvényjavaslat jelentőségét méltatva arra hívta fel a figyelmet, hogy e találmányok szolgálhatják az emberiséget, de kárt is okozhatnak. Az általános vitát az elnöklő Dávid Ibolya elnapolta.
