Az Egyesült Államokban várhatóan a napokban hozzák nyilvánosságra azt a kibertér biztonságával kapcsolatos tervezetet, mely az internetes biztonság kérdéskörében teljesen új szerepet ró a szövetségi kormányzatra.
Habár ezen tervezet egymagában várhatóan nem lesz képes az internet kapcsán felmerülő világszintű problémák orvoslására, szakértők szerint éppen itt az ideje az ilyen és ehhez hasonló tervezetek elfogadásának. Különböző források szerint a ratifikálásra váró tervezet központi témáját képezi, hogy a kormányzatnak mihamarabb fokoznia kell a fontosabb internetes protokollok biztonságát, valamint, hogy az Egyesült Államoknak adott esetben több tíz millió dollárt kell fordítania olyan intézmények létrehozására, melyek elsődleges feladatai közé tartozna a kibertérben történő támadások felkutatása, és az ezen támadások elleni hathatós fellépés.
Elmondások szerint egyébként a tervezet még jelen pillanatban is nagyon képlékeny állapotban van, így például állítólag a napokban töröltek belőle egy olyan fejezetet, mely arra kötelezte volna a technológiai cégeket, hogy azok folyamatos anyagi támogatást nyújtsanak egy a számítógépes hálózatok biztonságával foglalkozó alapítványnak. A tervezet mögött az a Richard Clarke áll, aki Bush amerikai elnök tanácsadója a kibervilág biztonsági megoldásait illetően. Clarke a napokban azt nyilatkozta az üggyel kapcsolatban, hogy az internet működésének biztonságosabbá tétele érdekében mindenképp változtatni kell a fontosabb internetes protokollokon, ezenkívül pedig minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni az olyan megoldásokra, mint amilyen például a Microsoft úgynevezett “trustworthy computing”, azaz “megbízható számítástechnika” technológiája. Clarke elmondása szerint jelenleg megfontolás tárgyát képezi egy speciális “kibertér vészhelyzet reagálási tervezet”, mely internetes krízishelyzetekben aktivizálódna, valamint a Nemzeti Kibertér Akadémia megalapítása, mely intézmény az internetes biztonsággal kapcsolatos fejlesztési munkálatokat hangolná össze, valamint számítógépes biztonsági szakemberek képzését valósítaná meg.
A tervezet kitér arra, hogy a technológiai cégeknek, a kiadóknak, valamint a jogvédő szervezeteknek a jövőben tárgyalásokat kellene folytatniuk a polgári szabadság és az internet viszonyáról, azonban a tervezet készítői szinte biztosra veszik, hogy az internet biztonságának és a kalózipar visszaszorításának érdekében a polgári szabadságjogok a jövőben valamilyen mértékben korlátozódni fognak.
