Konferencia az emberi jogokról

2002.09.29. MTI

A kisebbségek és a menekültek szenvednek a legjobban az emberi jogok megsértése miatt; bár Magyarországon e kérdésben megfelelő a jogi szabályozás, problémát jelent, hogy a jogszabályok üzenete nem jut el az emberekhez - hangzott el szombaton egy emberi jogi konferencián, Budapesten.

A Budapesti Európai Ifjúsági Központban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen az előadók az európai elveket, valamint a Magyarországon az utóbbi 12 évben elfogadott törvényeket, illetve törvénymódosításokat közvetíteni tudó intézmények - köztük az iskolák és a média - szerepének fontosságára hívták fel a figyelmet.

Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint az oktatásnak - különösen fiatal korban - meghatározó jelentősége lehet a különböző kultúrák megismertetésében, azok elfogadásában.

Az ombudsman a legnagyobb társadalmi kihívások között a különböző színű emberek békés együttélését említette.

Úgy látja, hiába születtek meg az emberi jogokat biztosító, az esélyegyenlőséget garantáló jogszabályok, ha ezek elvei nem jutnak el az állampolgárokhoz, illetve nem válnak gyakorlattá.

Véleménye szerint az emberi jogi elvek, az azokból fakadó szemlélet akkor válhat társadalmilag elfogadott normává, ha az üzeneteket a közvéleményhez, az állami szereplőkön, köztük az ombudsmani hivatalon túl a civil szféra vagy a média is közvetíti.

Mint mondta, a fiatalok életesélyei nagyon korán, az iskolában eldőlnek, ezért fontos, hogy Magyarországon valamennyi gyermek egyenlően magas szintű képzésben részesülhessen.

Az ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes vizsgálatok szerint 1:15-1:20 aránnyal rosszabbak a cigány fiatalok életesélyei, mint nem cigány társaiké.

Ennek kapcsán fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a jelenlegi pedagógusképzés "nem tud válaszokat adni a sokszínűségre", a pedagógusjelöltek tudása e tekintetben hiányos, attitűdjeik, a problémakörhöz való viszonyuk rossz.

Utalt egy korábbi - az előző oktatási tárca által kifogásolt hitelességű - felmérésre is, amelyből az derül ki, hogy a végzős pedagógusjelöltek 15 százaléka "meggyőződéses rasszista".

Az ombudsman ennek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a hagyományosan "homogén szemléletű" pedagógusképzés módosul, és képes lesz válaszokat adni az esélyegyenlőség problémáira.

Francoise Lauritzen, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi misszióvezetője szerint Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívást azok a menekültek, illetve a velük megjelenő problémák jelentik, akik nem a szomszédos országokból vagy Európából, hanem egy másik kontinensről érkeztek.

Úgy látja: az eltérő kultúrájú, szokásvilágú, vallású menekültekkel a magyar társadalom nem tud mit kezdeni, így "integrálásuk egyelőre egyáltalán nem is létezik".

Szavai szerint nagyobb megértésre van szükség, és ebben - erősítette meg Kaltenbach Jenő véleményét - az oktatásnak valóban meghatározó szerep juthat.

Emlékeztetett arra is, hogy korábban Magyarországról is sokan menekültek el, a magyar társadalomnak ezért ugyanúgy befogadóvá kell válnia, ahogy az innen távozókat más országokban befogadták.

Halmai Gábor alkotmányjogász a fiatalokat és a gyermekeket érintő emberi jogok kapcsán úgy vélte: Magyarországon 12 év alatt "alkotmányos forradalom" történt.

Álláspontja szerint ugyanakkor az 1989-es "ígéretes kezdetet" követően 1996 körül az Alkotmánybíróság szemléletében "elkanyarodott" a korábban megkezdett úttól.

Úgy látja, hogy az első években az emberi méltóság alapvető emberi jogából vezetett le a testület más jogokat, ezzel szemben egyre többször az esélyegyenlőség elve számít kiindulási alapnak.

Utóbbira példaként a kiskorúak szexualitását érintő, úgynevezett beleegyezési korhatár megszüntetését nevezte, amiről az Alkotmánybíróság nem az emberi méltósághoz való általános emberi, hanem az egyenlőség elve alapján hozott határozatot.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
OMBUDSMAN