Nem megalapozott az a szakszervezeti igény, hogy a kormány vonja vissza a Munka törvénykönyve módosítására az Országgyűlésnek benyújtott javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat, mert ez igen hátrányos helyzetbe hozná a munkáltatókat – hangsúlyozta Dávid Ferenc, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalának a témakörrel foglalkozó szakembere szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
A munkaadói oldal képviselői azért léptek a nyilvánosság elé, hogy felhívják a figyelmet: az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat körülbelül kiegyensúlyozza a munkavállalóknak és a munkaadóknak hátrányos változásokat.
Az Európai Unió kilenc munkajogi irányelvének felelnek meg a módosítások. Ezek közül nyolcnál számos kompromisszumot vállaltak a munkaadói érdekképviseletek. Amennyiben ezen hátrányokat bizonyos mértékig ellensúlyozó, a kilencedik irányelvvel kapcsolatos paragrafusokat visszavonja a kormány, ez rendkívül rossz “üzlet” a munkáltatóknak.
A nyolc irányelv érvényesítése során a munkaadói érdekképviseletek többek között vállalták a munkavállalóknak a jelenleginél jóval szélesebb körű tájékoztatását – hozta fel példaként Dávid Ferenc.
Bekerült a törvényjavaslatba a munkahelyeken nehezen értelmezhető, s valószínűleg még számos problémát jelentő közvetett diszkrimináció elve. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozás is a munkavállalók jogbiztonságát erősíti. Az átirányítás, a kiküldetés, a kirendelés új szabályai alapján a munkavállalók nem kerülhetnek anyagilag hátrányosabb helyzetbe. Amennyiben a munkavégzés indokolja, magasabb bérezés jár számukra – mondta a szakember. A csoportos létszámleépítés szabályai is újabb kötöttségeket jelentenek a munkáltatóknak – hozta fel ezt is példaként.
Rolek Ferenc, a kérdéskörrel foglalkozó másik szakember rámutatott: még a kilencedik irányelvhez kapcsolódó paragrafusokról sem lehet elmondani, hogy azok egyértelműen a munkavállalóknak jelentenének szigorúbb feltételeket.
A törvényjavaslat szerint a rendes és rendkívüli munka együttes ideje nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát. Mivel jelenleg a túlórára külön szabályok vonatkoznak, elvileg akár napi 20, heti 60 órát is dolgozhat a munkavállaló. A változás szerint hat nap után minden esetben ki kell adni a pihenőnapot, miközben jelenleg akár 7-8 napi munka is végezhető.
