Az Európai Központi Bank csak 2006-tól tartja lehetségesnek, hogy újabb tagok csatlakozzanak az eurózónához.
Miután az Európai Unióhoz most csatlakozó országok az unió teljes jogú tagjai lesznek, vélhetően minél hamarabb euróra cserélnék nemzeti valutájukat. (Ez egyébként a majdani csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettség is.) Ennek ellenére a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank legkorábban csak 2006-ban fogadja az első új euró-országot. A Le Monde szerint túl nagyok a jelenlegi euróövezet országai és a jövőbeli tagok közötti gazdasági különbségek. Így például a cseh, magyar vagy lengyel átlagkereset csupán egyötöde a franciának.
Ahhoz, hogy egy ország az euróhoz csatlakozhasson egy sor gazdasági feltételnek tartósan meg kell felelnie. Így követelmény többek között az alacsony infláció, a költségvetési hiány visszaszorítása, az, hogy az adósságállomány ne haladja meg a GDP 60 százalékát. A csatlakozás utáni első két évben stabilan tartani kell a nemzeti valuta árfolyamát, nem szabad élni a jelentős leértékelés eszközével. A csatlakozási döntést az eurózóna gazdasági és pénzügyi minisztereiből álló ECOFIN tanács minősített többsége hozza meg.
Az EU 15 tagországa közül két országnak – Nagy-Britanniának és Dániának – van meg az a maastrichti szerződésben rögzített joga, hogy kívülmaradjon az eurózónán. A harmadik, zónán kívüli országnak, Svédországnak nincs hasonló módon deklarált joga, viszont amikor a németországi alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a német parlament hivatott dönteni az euró elfogadásának kérdésében, nyilvánvalóvá vált, hogy a svéd parlamentnek is hasonló jogot kell biztosítani. Svédországnak a kívülmaradás mellett döntött, s érdekes, hogy ma is gondot okozna számára a maastrichti kritériumok teljesítése: a svéd korona árfolyama viszonylag széles sávban ingadozik, s a jegybank működésének szabályozása sem felel meg az eurózóna előírásainak.
A magyar hivatalos álláspont szerint az ország mielőbb szeretne csatlakozni az eurózónához. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban reálisnak tartotta 2006-2007-es csatlakozást, ma már inkább a 2007-es dátum hangzik el, ha a magyar euró bevezetése szóba kerül. Igaz, ezt az elképzelést teljes mellszélességgel támogatja a kormány is, azzal érvelve, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése a közös pénztől függetlenül is érdeke az országnak, akkor pedig jó lenne mielőbb élvezni az euró gazdasági előnyeit.
