Többszáz spanyol weboldal zárt be tiltakozásul az internetes kereskedelmet szabályzó új törvény szigorú rendelkezései ellen. Az október 12-én elfogadott jogszabály szerint valamennyi online kereskedelemmel foglalkozó oldal üzemeltetőjének kötelező bejelentkeznie az állami nyilvántartásba. Kritikusai szerint a törvény sérti a szólásszabadságot és a személyes adatok védelmét.

A spanyol kormány szerint az EU-direktívák alapján fogalmazott törvény biztonságosabbá kívánja tenni az internetes kereskedelmet, és éppúgy meg kívánja adóztatni az internetes cégeket, mint a hagyományos vállalkozásokat. Kritikusai szerint azonban a törvény jóval szigorúbban szabályozza az internetes kereskedelmet, mint az eddigi jogszabályok a hagyományos kereskedelmet – írja az Ananova. A törvény elleni tiltakozást szervező és koordináló internetjogi és számítógépbiztonsági oldal, a Kriptopolis ügyvédje, Sanchez Almeida szerint “ez a törvény súlyos csapást mért a szólásszabadságra Spanyolországban”. A szabályok megszegőit akár 600 ezer eurós bírsággal is sújthatják, bár eddig még nem szabtak ki büntetést. A kormány szerint az interneten tiltakozók túlreagálják az ügyet, hiszen a szakértők még a törvény alkalmazásának részletein dolgoznak. Sanchez Almeida szerint a legtöbb embert a személyazonosítási kötelezettség aggasztja. Almeida szerint a spanyol weboldalak 90 százalékát magánszemélyek és nonprofit csoportok készítik. “Mostantól az interneten bárki elolvashatja, kik az oldal készítői. Ez bizonyos fokig veszélyezteti személyiségi jogaikat.” – nyilatkozta Almeida a CNN-nek.

Az új törvény megköveteli az online boltoktól, hogy a regiszterbe jelentkezés mellett tüntessék fel oldalaikon az üzemeltető cég nevét és adószámát. A törvény azokra a külföldi online boltokra is vonatkozik, ahol spanyol polgárok vásárolnak. Így előfordulhat, hogy a törvény alapján az amerikai eBayt is felszólítják arra, hogy jelentkezzen be a spanyol állami nyilvántartásba. Még a nonprofit weboldalak is online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak számítanak a jogszabály szerint, amennyiben bevételük származik a hirdetési bannerekből. Az ilyen cégeknek nem kell regisztrálniuk magukat az állami nyilvántartásba, ám az oldalon fel kell tüntetni a webmaster nevét, lakcímét és személyi számát. Más rendelkezések arra kötelezik az internetszolgáltatókat és a weboldalak üzemeltetőit, hogy az ügyfelek “kapcsolati és forgalmi adatait” akár egy éven át tárolják. A törvény azonban nem szabja meg, hogy ez vajon csak az ügyfelek IP-címeit jelenti, vagy részletesebb információt.

A törvény értelmében a spanyol hatóságok egy külföldön tárolt weboldal letiltására kötelezhetik a spanyol szolgáltatókat, ha úgy ítélik meg, hogy az oldal tartalma fenyegeti az ország nemzetbiztonságát, közrendjét, vásárlói jogait vagy más értékeit. Ez a rendelkezés gyakorlatilag Szaúd-Arábiával és Kínával helyezi egy csoportba Spanyolországot az internetcenzúra tekintetében, véli Jonathan Zittrain, a Harvard Law School internetszabályozási szakértője.