Vádemelési javaslattal zárja le az ORFK azt a nyomozást, melyet a Fővárosi Kerületek Földhivatalának megbízott vezetője ellen indítottak hivatali visszaélés címén – értesült a Magyar Hírlap. Alapos ugyanis a gyanú, hogy a földhivatal megbízott vezetője öt esetben olyan intézkedést tett, amely nem felelt meg a jogszabályoknak. Arra nincs bizonyíték, hogy beavatkozása pénzért történt volna.
A nyomozás május 13-án kezdődött. A hivatalvezetőt őrizetbe vették, majd letartóztatták. A másodfokú bíróság azonban tíz nap után szabadlábra helyezte a gyanúsítottat, mert úgy látta, nem fenyeget az összebeszélés veszélye. A lap úgy tudja, hogy a rendőrség utóbb számos bejelentést kapott. Az ügy egyik mellékszálán is befejezés előtt áll a nyomozás. A közeli jövőben vádemelési javaslatot tesznek két telektulajdonos ellen. Nagy értékű pesti ingatlanukról ugyanis a vezető jóvoltából a földhivatal törölte a húszmillió schillinges jelzálogjogot. A rendőrség szerint ez fedezetelvonásnak minősül. A telket egyébként a jelzálog törlését követő napon eladták a tulajdonosok. A hivatalvezetőt leszámítva földhivatali dolgozók ellen eddig még nem indult büntetőeljárás. Ügyfelek, vagyis eladók, vevők és ügyvédek ellen annál több.
A 90-es évek közepe óta mind terebélyesebbé váló lakásmaffia tevékenysége a tőkefelhalmozás egyik válfaja lett Magyarországon. A hasonló ügyek nyomozására a Budapesti Rendőr-főkapitányságon létrehozott Kaptár csoport az elmúlt másfél évben látványos eredményeket ért el. Vezetője, Gratzer Gábor százados úgy véli: az ingatlannyilvántartás hibái, pontatlanságai nélkül a lakásmaffia nem válhatott volna önálló bűncselekmény-kategóriává Magyarországon.
A többé-kevésbé szervezett csoportok a bűncselekményeiket három fő módszer szerint követik el. Az egyik: magántulajdonú lakások bérlői tulajdonosnak tüntetik fel magukat, s áruba bocsátják a bérleményt. Mások üresen álló, elhagyatottnak tetsző telkeket adnak el a tulajdonos tudta nélkül. A rendőrtiszt szerint ezekre a visszaélésekre nem kerülhetne sor, ha az ingatlan-nyilvántartás a jogszabályban előírt formában működne, ha naprakészen, megbízhatóan jelölné a tulajdoni viszonyokat. Ekkor ugyanis sem a személyi igazolvány, sem más okmány hamisításával nem lehetne elérni azt, hogy áltulajdonosok és megbízóik, hatalmas vagyonra pályázó maffiózók garázdálkodjanak az ingatlanpiacon.
A “műfaj” harmadik csoportjába tartozó bűnügyek közvetve sem róhatók fel az ingatlan-nyilvántartás hibájául. Ebben idős vagy más okból elesett embereket fosztanak meg tulajdonuktól. A módszer a nyomozó szerint a szociális háló hézagainak köszönheti létét. A közszféra eddig nem tudta elősegíteni, hogy egymásra találjanak a lakásra váró tisztességes emberek, s az olyan ingatlantulajdonosok, akik nem tudják fedezni a létfenntartás költségeit. Az eltartási szerződés érvényesítéséről lenne szó, például az önkormányzat közreműködésével. A Kaptár csoport vezetője rámutatott: a mégoly eredményes nyomozás sem fogja soha visszaszorítani a lakásmaffiát. A visszaélések okát kell kiküszöbölni. Erre utal, hogy egyre terjed a meglehetős szervezettséget felmutató bűncselekményfajta.
